Mickey webnaplója

Véleményem a valóságról, annak egy-egy kiragadott darabkájáról. Főleg irodalomszeretetem, vallásom, kedvelt zenéim, saját élettapasztalataim lenyomatai ezek a rövid írások, amelyeket naponként megfogalmazok. Tehát egyfajta napló, füves könyv, önéletírás, (családi) eseménytár, benyomásaim laza szövésű összegzése mindarról, ami körülvesz. Reményeim szerint fotóimmal tarkítva.

Friss topikok

Utolsó kommentek

  • Klári Bodó: De örülök, hogy rátaláltál! Fantasztikus élmény volt a pravoszláv istentisztelet, talán éppen a tiszta, átszellemült kórus révén. (Szluzsba=szolgálat az ottani mise neve.) (2017.06.13. 21:37) Egy ortodox himnusz
  • emmausz: Egyértelmű, hogy cikizi K.F-t. Örkény nemcsak tehetséges volt, hanem a humora is vetélkedik barátjáéval. Azért is idéztem. Cini párttitkár is volt, ha jól emlékszem. (2017.06.11. 16:44) Cini, Örkény és Lénárd Sándor
  • Klári Bodó: Mick, Örkénynek nem voltak kétségei a tehetségét illetően. Minthogy többször volt szilencium alatt, sőt, termelési riportregények írására kényszerült, ez a kis fönti megjegyzése oldalvágás Cini felé... (2017.06.11. 14:37) Cini, Örkény és Lénárd Sándor
  • emmausz: Na igen! Olykor az ember csak néz maga elé... Ezt is KF írta az Ugyanaz nőben c. krokiban, mint a Kínai verset. Nekem az tetszik, hogy Örkénynek kétségei voltak íráskészségét tekintve, meg aztán hog... (2017.06.11. 10:23) Cini, Örkény és Lénárd Sándor
  • Klári Bodó: F=Frigyes! (2017.06.11. 09:38) Cini, Örkény és Lénárd Sándor
  • Utolsó 20

2009.12.07. 10:32 emmausz

Egy s más a helyesírási szabályokról

Még engem is meglepett, hogy az első magyar helyesírási szabályzatot Vörösmarty Mihály állította össze, és adta ki. Mivel a költő kereken 1800-ban született, és feltehetően felnőtt korában szerkesztette a szabálygyűjteményt, látnunk kell, hogy anyanyelvünk regulája nincs még kétszáz éves sem!
Ez magyarázza talán, hogy olyannyira ragaszkodunk ehhez, meg ahhoz a szabályhoz. Nem vált talán eléggé vérünkké, nincs talán olyan hagyománya, mint Dante és Petrarca nyelvének. Mindenesetre úgy hallottam, az olaszok nem olyan merevek egy-egy szabály alkalmazásában, mint mi. Lehet, hogy ez az egyik oka?
Korrektorként tapasztalom, hogy mennyire kötöttek szabályaink. Különösen is a tanulmányok, a tudományos szakdolgozatok körében. Persze ebben a nyugati modelleket követjük. Iskolái vannak nyugati egyetemeknek arra nézve, hogy mit hogyan kell tördelni, jelezni. Mikor kell kiskapitális betűtípust használni, (nevek első említésekor), mikor kerül felsőindexbe egy szám (a kiadások sorszámának jelzésére), a franciák különösen is kedvelik a felsőindex használatát: a No, a sorszámok 2-ème, az óra 10h stb. jelzésekor.
Én inkább lennék olasz, és hagynám, hogy ki-ki írjon, ahogy tud, és inkább a tartalomra ügyeljen, ne a precizitásra. Senki sincs ugyanis hiba nélkül, és egy anyag attól még nem igaz, hogy szerkesztésében, megjelenítésében, tehát formailag tökéletes. Szememben ugyanúgy hazug, mint a jó megjelenésű, kifogástalanul felöltöző, „fehérgalléros” bűnöző.

* * *
Lazításként álljon itt egy csasztuska:
Könyvesbolt s teázó egyben a Vár-i LITEA.
Kapható-e benne vajh' hecsedli tea?                                                                                       

Szólj hozzá!


A bejegyzés trackback címe:

http://emmausz.blog.hu/api/trackback/id/tr685168728

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.