„Előre, majd még előbbre, így jutunk a legelőre” – olvasom a Nem félünk a farkastól c. Albee darabban. „Ez ám, a karrier” – énekelte a polbeates énekes 50 éve.  Két generációval korábban pedig talán egy cilinderkalapra vágyó gyerek rendetlen kívánságát akarja megállítani a (kuplé?)énekes. Előzmény: „a fejébe csúszott a nagy alkotmány”... „Lásd, kicsikém, nem neked való, hadd legyenek mások csillogók, majd megtudod, ha megkapod, hogy a vágyad becsapott.”
Ahány ember, annyiképpen viszonyul az érdemelt, vagy érdemtelenül kapott előmenetelhez.  
W. Hünermann regényét fejeztem be, amelyet Szt. X. Piuszról írt (Lángoló tűz).  Giuseppe Sarto (sarto=szabó) nincstelen szülők gyermeke, aki méltatlannak tartotta magát a káplánságra, a plébánosságra, a kispapképzésre, a püspökségre, a bíborosi kalapra, majd a pápaságra. Azért jó pápa lett belőle, miként a többi beosztásában is igazi életszentséget mutatott.
Ilyen is van.
Már megint „megfogtam” a szerzőt.
Azt írja, hogy 1841-ben az olasz pasas a Radetzky-indulót dudorászta.
Nem tehette, mert Strauss csak 1848-ra rukkolt ki vele. Majd nem sokkal későbbről azt írja, hogy a kis iskolás Giuseppe megtanult zongorázni, és a Császár keringővel bűvölte el hallgatóságát. Ez aztán pláne nem lehetett, mert ezt az opust jóval később, 1888-ban alkotta Strauss.
Nekem is lehetne jobb dolgom, mert ezek helyett inkább azokat az ötleteket kellett volna felsorolnom, amelyeket hívei érdekében eredményesen alkalmazott a későbbi pápa. Ám ahhoz szűk egy poszt terjedelme. Az ötletek miatt mégiscsak érdemes elolvasni a kötetet.
Ízelítő az Ezekiel 37. f.-ből:
Látomás a csontmezőről
Az Úr lelke kivezérelt a síkságra, amely tele volt csontokkal. ... Így szólt hozzám: „Emberfia, életre kelnek még ezek a csontok?” Így feleltem: „Uram, Istenem, te tudod.” Ekkor így folytatta: „Jövendölj ezekről a csontokról! „Nézzétek, éltető leheletet adok belétek, és megelevenedtek. Ellátlak inakkal és beborítlak hússal benneteket; bőrt húzok rátok és éltető leheletet adok nektek, és élni fogtok. Akkor megtudjátok, hogy én vagyok az Úr.” ...S lám, amint jövendöltem, zaj keletkezett, majd zörgés támadt, és a csontok egymáshoz közeledtek. Aztán láttam: ín és hús került rájuk, és bőr vonta be őket, de éltető lehelet még nem volt bennük. Ekkor ... jövendöltem, amint parancsolta nekem, és éltető lehelet szállt beléjük, életre keltek, talpra álltak, mint egy nagy sereg. ...Nos, Izrael egész háza ezek a csontok ...: Nézzétek, kinyitom sírjaitokat és kihozlak benneteket sírjaitokból, én népem, és elvezetlek benneteket Izrael földjére... Belétek oltom lelkemet és életre keltek...
Júda és Izrael egy ország lesz
... Nézzétek, fogom József fáját, amely Efraim kezében van, meg Izrael törzseit, amelyek vele tartanak, és melléjük teszem Júda fáját, és egyetlen fát alkotok belőlük, hogy eggyé legyenek kezemben. A fadarabok, amelyekre írsz, legyenek a szemük előtt a kezedben, ...Lám, kiragadom Izrael fiait a népek közül, ... Egy néppé teszem őket országomban, és Izrael hegyein egy király fogja kormányozni őket, az én népem lesznek, én meg az ő Istenük leszek... Közöm. A csontmező témáját spirituálé meséli el a zene nyelvén. (The Valley of Dry Bones). Érdemes a youtube-on megkeresni. A történet képekben mondja el, hogy a halálon túl élet van, létezik a feltámadás. A fejezet második része a két részre szakadt zsidóság egyesítését ígéri, aminek a Messiás lesz a megvalósítója.