Mickey webnaplója

Amikor fiunk még kis srác volt, adódtak meglehetősen kemény telek, amelyek egyik attribútuma a be-befagyó Duna vala. Gyakorta lementünk a partra sétálni,többnyire egy alkalmas botot keresve, hogy a partra sodródott kisebb-nagyobb jégtáblákat M. visszatessékelhesse a Dunába. Jó szórakozás volt ez, és a mozgás hatásos védelem a megfázás ellen. Most a jelenet megismétlődött csaknem harminc év elteltével.
Levike is talált egy alkalmas botot, amit már út közben hokibotként használt, továbbpofozgatva vele a kínálkozó jégdarabokat. De mire a partra értünk megvált a bottól. Nem is hiányzott neki, mert bőven akadt sóder, kavics a parton, sőt egy meglehetősen nagy faág is, amivel szorgalmasan lyukasztgatta a Duna jegét.
A különbség az egykori és mai helyzet között elég sokféle. Akkor a régi hídon jártak a csehszlovák kis motorvonatok, ma Siemensek róják útjukat az új hídon, az új töltésen.
A korábban viszonylag üres újpesti oldal is beépült délre lakóparkkal, még délebbre a Dagály-strand új épületeivel. Itt az óbudai parton annak idején alig készítettem fotókat. Nem a fotózás kedvéért jártunk le a Dunához. Most pedig nemcsak fényképek készülnek, hanem a jégzajlásról, madáretetésről videók is. Ki kamerát visz ehhez, ki okostelefont.
Nem szívesen írom le, de igaz, hogy 25 évvel ezelőtt – emlékezetem szerint – senkit nem büntettek meg azért, mert a lakótelepen menetiránnyal ellentétesen parkolt az utcán. Egy idő óta rendszeresek ezek a büntetések. Alig érthető, hogy miért.
Visszatérve a fotózásra, soha ennyi kordokumentum nem keletkezett, mint napjainkban.
Azért a jéggel való szöszmötölés viszi a prímet. Járunk fagyos Dunát nézni, amíg a zord idő tart, ha már a Balatonra nem megyünk, mint K&R, akik eredménnyel vettek részt a Balaton-átcsúszásban.       
Ízelítő a Máté 12. f.-ből: 1. rész.
A szombati kalászszedés
egy szombati napon tanítványai a kalászt eszegették. Ezt látva a farizeusok szóvá tették: „Nézd, a tanítványaid olyat tesznek, amilyet szombaton nem szabad tenni!” Erre így felelt: ...Mondom nektek: itt nagyobb dologról van szó, mint a templom. Ha tudnátok, mit jelent: Irgalmasságot akarok, nem pedig áldozatot, nem ítélnétek el az ártatlanokat. Az Emberfia ura a szombatnak is!”
A béna kezű ember meggyógyítása
...betért a zsinagógájukba. ..., megkérdezték: „Szabad-e szombaton gyógyítani?” Így felelt: „Ha valakinek közületek csak egy juha van, s az szombaton gödörbe esik, vajon nem markolja meg és nem húzza ki? Mennyivel többet ér az ember, mint a juh! Szabad tehát szombaton jót tenni.” [ő meggyógyította], a farizeusok tanakodtak, hogyan okozhatnák a vesztét.
Jézus félrevonul
Jézus ... elment onnét. Sokan utánamentek, s ő mindnyájukat meggyógyította... Így beteljesedett Izajás próféta jövendölése, aki ezt mondja: „Ez az én szolgám, akit kiválasztottam, szeretett fiam, akiben tetszésemet találom. Kiárasztom rá Lelkemet, és ítéletet hirdet a népeknek. Nem vitatkozik s nem kiabál, szavát sem hallják a tereken. A megroppant nádat nem töri le, a pislákoló mécsbelet nem oltja el, míg győzelemre nem viszi az igazságot. Az ő nevében bíznak a pogány népek.”
Közöm. 1. sz. tanulság: Szabad szombaton is jót tenni. 2. sz. tanulság: Jézus a messiás, aki számolatlanul gyógyít, Isten szolgája, benne bíznak a pogány népek. 3. sz. észrevétel: Megroppant nádszálak a bűnösök, így a bebörtönzöttek is. A „megroppant nádszálֲ” a  börtön-pasztorációban részt vevő papok jelképe, emblémája. A fogvatartottakra is kiterjed Krisztus szeretete.