Mickey webnaplója

Véleményem a valóságról, annak egy-egy kiragadott darabkájáról. Főleg irodalomszeretetem, vallásom, kedvelt zenéim, saját élettapasztalataim lenyomatai ezek a rövid írások, amelyeket naponként megfogalmazok. Tehát egyfajta napló, füves könyv, önéletírás, (családi) eseménytár, benyomásaim laza szövésű összegzése mindarról, ami körülvesz. Reményeim szerint fotóimmal tarkítva.

Friss topikok

  • exbikfic: Mielőbbi gyógyulást kívánok! (2024.02.14. 22:27) Hamvazószerda
  • exbikfic: Gyors javulást és teljes gyógyulást kívánok! (2022.12.09. 23:35) Covid
  • esperanto: Az ablakon bestírol Azt hiszi a szeme fírol Nem fírol a szeme Bekrepált a spine ez így jobban rímel (2022.08.24. 11:10) Versek így meg úgy
  • Klára Enikő Ágnes Hegyi: Köszönöm, Miki, a megfelelő reakciót! Visszafogott, ember léptékű! Élatfogytiglan kell talán korri... (2022.04.06. 11:07) Ide figyelj...
  • exbikfic: Mick, idézgesd csak azokat az utcákat, neked (és remélem, másoknak is) való téma lesz most a közös... (2022.02.21. 16:33) Járt utat járatlanért el ne hagyj!

Utolsó kommentek

  • exbikfic: Mielőbbi gyógyulást kívánok! (2024.02.14. 22:27) Hamvazószerda
  • exbikfic: Gyors javulást és teljes gyógyulást kívánok! (2022.12.09. 23:35) Covid
  • esperanto: Az ablakon bestírol Azt hiszi a szeme fírol Nem fírol a szeme Bekrepált a spine ez így jobban rímel (2022.08.24. 11:10) Versek így meg úgy
  • Klára Enikő Ágnes Hegyi: Köszönöm, Miki, a megfelelő reakciót! Visszafogott, ember léptékű! Élatfogytiglan kell talán korrigálni az embereket és dolgokat - és magamat is persze. Minden jót! Klári (2022.04.06. 11:07) Ide figyelj...
  • exbikfic: Mick, idézgesd csak azokat az utcákat, neked (és remélem, másoknak is) való téma lesz most a közösben! :) (2022.02.21. 16:33) Járt utat járatlanért el ne hagyj!
  • Utolsó 20

2017.02.10. 19:03 emmausz

„Szegények mindig lesznek veletek”

Olvasom a címül vett evangéliumi szöveget és változik bennem ez az olvasat: Szegények mindig esznek veletek?
Sétám közben nemritkán találkozom szegényekkel. Bevallom, irtózom attól, hogy álkoldusok pumpoljanak. Mert nemcsak a művészekről kellene tudnunk, vajon hitelesek-e vagy pojácák, kóklerek-e, vagy hitelesek, hanem a szegényekről is. Hiteltelen koldusok rontják az igaziak esélyét, de az emberek adakozási hajlandóságát is. Nekem pl. hiteltelen az a koldus, amelyik drága cigarettát szív. (Megjegyzem, nem kellene szigorkodnom, mert mi közöm hozzá, hogy egy szegénynek milyen szenvedélyei vannak.) 
A mai locspocs időben mély a föld ahhoz, hogy lemenjek a Dunához. Viszont a Római úton hosszasan lehet jó levegőn sétálni a vasúti töltéstől indulva a Római kempingig és vissza.
Hol egy Fedél nélkült kínáló nő üldögél ott vagy mások. Ma pl. szembe jött egy medvefejes kötött sapkát viselő nő, bekecsben. Nagyon úgy láttam, hogy koldus-féle. De elment mellettem szó nélkül. Tehát tévedtem. Ám vagy húsz méterrel utána egy vékony dongájú férfi közeledett, jobb szeme alatt almagerezd nagyságú daganattal. Megszólított. Azt mondta, hogy látásból ismer engem, és én is biztosan emlékezem rájuk, ketten toltak felváltva egy babakocsit egy idős emberrel. Mondom, igen, emlékezem rájuk (Titokban le is fényképeztem babakocsis társát hét évvel ezelőtt). Igaz, hogy sose álltak meg kéregetni. Kukáztak. Ez az ember folytatja: Képzelje, az öregnek levágták mind a két lábát. (Szörnyű rágondolni, de gyanítom, hogy elfagyhattak a lábai.) Ekkor már nemcsak beszélt, hanem potyogtak a könnyei is. Én meg – mondja – reggel óta koldulok, de nem akar adni senki. Hogy bánatát enyhítsem, rátestáltam az aprópénzemet, de tartok tőle, hogy nem volt több kétszáz ft-nál. Utólag jutott eszembe, egy ötöst kellett volna adnom neki, hogy valamelyest magához térjen. Persze ez most már mindegy.
Ami elgondolkoztatott az eset kapcsán, az az, hogy elosztási zavarok vannak a gépezetben. Nemcsak nálunk, hanem világszerte. Ha valakinek ez ügyben kétségei volnának, kérdezze ki a Szeretet Misszionáriusait.
Valamit tenni kéne, valamit tenni kell, mert ami téve van, az kevés. Jól teszi a pék, ha a megmaradt áruiból ad a rászorulóknak, jól teszi az étteremvezető, ha meghirdeti az ingyen zsíros kenyér evési lehetőséget, és mindenki jól teszi, ha szolidaritást vállal az ínségesekkel. Pl. létrehoz egy kötetnyi szociográfiai pontosságú kötetet – teszem azt – Koldustörténetek címmel.     
Ízelítő a Máté 22. f.-ből. 2. rész.
A feltámadás
Aznap még szadduceusok is mentek hozzá, akik tagadták a feltámadást. Kérdést intéztek hozzá: „Mester, Mózes úgy rendelkezett, hogy ha valaki gyermektelenül hal meg, a testvére vegye el az özvegyet és támasszon utódot testvérének. Volt hét testvér. Az első megnősült, aztán meghalt. ...Testvérei sorban feleségül vették, mert hamar meghaltak. A feltámadáskor a hét közül melyiknek a felesége lesz az asszony? Hiszen mindegyiké volt.” Jézus így válaszolt: „Tévedtek, mert ...a feltámadás után ... úgy élnek, mint Isten angyalai a mennyben. ... Istent illeti: Isten nem a halottak Istene, hanem az élőké.” Amikor ezt a nép hallotta, elámult tanításán.

A főparancs
...: „Mester, melyik a főparancs?” Jézus ezt felelte: „Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből. Ez a legnagyobb, az első parancs. A második hasonló hozzá: Szeresd felebarátodat, mint saját magadat. Ezen a két parancson alapszik az egész törvény és a próféták.”

A Messiás Dávid fia
Mivel a farizeusok együtt voltak, Jézus föltette nekik a kérdést: „Mit tartotok ti a Messiásról? Kinek a fia?” „Dávidé” – felelték. Ő tovább kérdezte őket: „Hogyan nevezheti hát Dávid a Lélek sugallatára Urának, amikor ezt mondja: Így szólt az Úr az én Uramhoz: Ülj a jobbomra, míg ellenségeidet lábad alá vetem. Ha Dávid Urának nevezi, hogy lehet a fia?” Erre nem akadt senki, aki tudott volna neki egy szót is felelni. Attól a naptól nem is merték kérdezgetni. Közöm. A nép elámult tanításán. Én is elámulok feleletein 2000 év elteltével. 1. A szadduceusok nem is hittek a feltámadásban. Gúnyolódni akartak, de fordítva sült el a puskájuk. A párkapcsolat odaát okafogyottá válik, ha jól belegondolunk.  2. Istenszeretet és emberszeretet. Máig megoldandó feladat. 3. Dávid kijelentését nem tagadhatták, de megfejtésére sem mertek vállalkozni. Jézus színéről nézi a valóságot, a többiek máig fonákjáról.    

2 komment


A bejegyzés trackback címe:

https://emmausz.blog.hu/api/trackback/id/tr4912247632

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Klári Bodó 2017.02.11. 10:37:49

"Ami téve van, az kevés". Távlatos gondolat.

emmausz 2017.02.11. 16:12:05

A mai poszt kicsit reflektál arra, hogy mit tehetek én. Mindenkinek akkor kell lépnie, amikor fáj az ínség süketsége.
süti beállítások módosítása