Mickey webnaplója

Véleményem a valóságról, annak egy-egy kiragadott darabkájáról. Főleg irodalomszeretetem, vallásom, kedvelt zenéim, saját élettapasztalataim lenyomatai ezek a rövid írások, amelyeket naponként megfogalmazok. Tehát egyfajta napló, füves könyv, önéletírás, (családi) eseménytár, benyomásaim laza szövésű összegzése mindarról, ami körülvesz. Reményeim szerint fotóimmal tarkítva.

Friss topikok

  • exbikfic: Mielőbbi gyógyulást kívánok! (2024.02.14. 22:27) Hamvazószerda
  • exbikfic: Gyors javulást és teljes gyógyulást kívánok! (2022.12.09. 23:35) Covid
  • esperanto: Az ablakon bestírol Azt hiszi a szeme fírol Nem fírol a szeme Bekrepált a spine ez így jobban rímel (2022.08.24. 11:10) Versek így meg úgy
  • Klára Enikő Ágnes Hegyi: Köszönöm, Miki, a megfelelő reakciót! Visszafogott, ember léptékű! Élatfogytiglan kell talán korri... (2022.04.06. 11:07) Ide figyelj...
  • exbikfic: Mick, idézgesd csak azokat az utcákat, neked (és remélem, másoknak is) való téma lesz most a közös... (2022.02.21. 16:33) Járt utat járatlanért el ne hagyj!

Utolsó kommentek

  • exbikfic: Mielőbbi gyógyulást kívánok! (2024.02.14. 22:27) Hamvazószerda
  • exbikfic: Gyors javulást és teljes gyógyulást kívánok! (2022.12.09. 23:35) Covid
  • esperanto: Az ablakon bestírol Azt hiszi a szeme fírol Nem fírol a szeme Bekrepált a spine ez így jobban rímel (2022.08.24. 11:10) Versek így meg úgy
  • Klára Enikő Ágnes Hegyi: Köszönöm, Miki, a megfelelő reakciót! Visszafogott, ember léptékű! Élatfogytiglan kell talán korrigálni az embereket és dolgokat - és magamat is persze. Minden jót! Klári (2022.04.06. 11:07) Ide figyelj...
  • exbikfic: Mick, idézgesd csak azokat az utcákat, neked (és remélem, másoknak is) való téma lesz most a közösben! :) (2022.02.21. 16:33) Járt utat járatlanért el ne hagyj!
  • Utolsó 20

2017.07.20. 11:05 emmausz

Egyszerű és nehéz

Szeretni egyszerű és nehéz. Sokszor leírtam már. Most kicsit kifejtem.
Egyszerű, mert nem kell hozzá semmiféle eszköz. Pozitív hozzáállás viszont igen, és ez teszi nehézzé a bennünk kialakult ellenérzések miatt. Egy mondat erejéig kitérek az előítéletességre. Az előítélet lehetővé teszi a sablonos tájékozódást, de akadályozza a konkrét tisztánlátást. Egy kicsit segít, hogy aztán inkább gátoljon az egymás felé közeledésben.  
Szeretni nehéz, mert nehezen fogadjuk el a tőlünk különbözőt. Tartunk tőle, félünk a más befolyásától, attól, hogy rongálja saját identitásunkat. Pedig a változatosság természetes, és jó, hogy nem vagyunk egyformák. Nekünk pedig meg kellene tanulnunk kedvelni a különbözőséget, meg kellene tanulnunk örülni a változatosságnak.  Amint a kultúrák gazdagíthatják egymást, úgy a társas kapcsolatok is (amitől félünk, hogy ki is olthatják kultúránkat mind társas, mind egyéni szinten).
Mégis.
Az általam többször emlegetett Wagner Viktória szociális testvér mondta, hogy védenceit úgy szereti, ahogy vannak. Piszkosan, lopósan. Magyarán elfogadja őket a tőle különböző minőségükben, úgy, ahogy vannak, hogy aztán onnan húzza őket saját példája által, szeretete által.
Tehát ha fejlődni akarok, akkor mindenkit annak kell szeretnem, aki ő most. Kéregetősen, lopósan, lejmolósan, sunyin, nyeglén, nagyszájúan, tékozlóan, pazarlóan, fenntartásai ellenére, éles kritikus mivolta ellenére, nagyképűen, szőnyegét ránk rázóan, morgolódásai ellenére, technót bömböltetése dacára, kivagyiságával együtt, pikírt megjegyzései ellenére. Nem sorolom tovább. Mérlegelnünk kell, hogy valaha mi is sokféle negatív tulajdonsággal küszködtünk; de, sőt, ma se vagyunk tökéletesek, de még mennyire nem.  (A vicc szerint féléve még nagyképű voltam, de most már tökéletes vagyok.)
Jól is néznénk ki, ha irtózna tőlünk Isten halálunkban.
Ízelítő az 1Kor 15. f.-ből, 1. rész.
III. FELTÁMADÁS
A halottak feltámadása
... Krisztus meghalt bűneinkért, eltemették és harmadnap feltámadt. Megjelent Péternek, a tizenkettőnek, majd több mint ötszáz testvérnek... Utánuk pedig ... nekem is. Én ...üldöztem az Isten egyházát. De ... többet dolgoztam mindegyiküknél az Isten kegyelméből... hirdetjük, hogy Krisztus feltámadt a halálból ... Ha nincs feltámadás, ... nincs értelme a mi tanításunknak, ... és semmit sem ér a hitetek: még mindig bűneitekben vagytok... Ha csak ebben az életben reménykedünk Krisztusban, minden embernél szánalomra méltóbbak vagyunk. De Krisztus feltámadt a halálból ... Ádámban mindenki meghalt, úgy Krisztusban mindenki életre is kel, amikor sorra kerül: először Krisztus, majd az ő eljövetelekor mindnyájan, akik Krisztushoz tartoznak. Azután következik a vég, amikor is (Krisztus) átadja az Istennek, az Atyának az uralmat, miután minden felsőbbséget, hatalmat és erőt megsemmisített. Addig kell uralkodnia, amíg ellenségeit mind lába alá nem veti. Utolsóként a halál semmisül meg, hiszen „mindent lába alá vetett”...  S ha majd minden alá lesz neki vetve, maga a Fiú is aláveti magát annak, aki mindent alávetett neki, hogy Isten legyen minden mindenben. Különben miért tesszük ki mi is magunkat szüntelenül veszélynek? ... Ha a halottak nem támadnak fel, akkor „együnk, igyunk, mert holnap úgyis meghalunk”. Ne hagyjátok magatokat félrevezetni! A gonosz

beszéd megrontja a jó erkölcsöt. Legyetek józanok, és ne vétkezzetek! Közöm. Pál tanúsítja, hogy ki mindenkinek jelent meg Jézus feltámadása után. A feltámadás hitünk pillére. Ha nem volna igaz, tévedésben volna minden keresztény.  De hát feltámadt. Az örök életben Isten lesz minden mindenben. A nem hívők magatartása érthető, ha nem is követjük: Együnk, igyunk, holnap úgyis meghalunk. Mi azt valljuk: Non omnis moriar, nem halunk meg egészen, sőt. Magamat plagizálom: Mi örökké élünk, csak közben egy kicsit meghalunk.

komment


A bejegyzés trackback címe:

https://emmausz.blog.hu/api/trackback/id/tr5412676213

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása