Két éve olvasom, és talán többé nem. Elköszönt egy blogger. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem fordult már meg többször hasonló gondolat az én fejemben is. Nem először hagyja el a blog műfaját valaki. Eme lépéssel minden esetben csökken a virtuális térbeli színek kavalkádja, legalábbis egy színfolttal kevesebb lesz. Az az igazság, hogy nemcsak megszűnnek blogok, hanem keletkeznek is. Csakhogy ezek felfedezése, s az arra érdemesek kiválasztása közülük időigényes, és sok virtuális turkálást igényel.
Elköszönés nélkül távozik közülünk az, akit az Úr magához rendel. K. Jancsival együtt utaztunk Nagymarosról hazafelé. Ki gondolta volna, hogy amikor elköszönünk, utoljára tesszük, kézfogásunk nem ismétlődik. Aztán Amerikában Éva, aztán a napokban T. Gyuri. Nem kérdeznek semmit, csak mennek, mennek és nem is integetnek. Vagy ki tudja...
Lám, alább az 1. Korintusi levéltől is búcsúzunk. A levél utolsó fejezetének az elemzése következik. Nem is elemzés ez, bár kivonatolás, meg szabad asszociációk a megmaradt lényeg alapján.
Elköszönnek azok is, akik szabadságra indulnak. Nem lesznek köztünk. Ha csak időlegesen is, de abbamarad velük a kapcsolatunk.
Most én is elköszönök.
Egy posztba elég ennyi tartalom.
Ízelítő az 1Kor 16. f.-ből.
Befejezés
...A hét első napján mindegyiktek gyűjtse össze, ami tőle telik, hogy megérkezésem után ... adományotokat Jeruzsálembe vigyék... Hozzátok megyek, ha átjutok Macedónián... Remélem, hogy egy kis időt nálatok tölthetek, ha az Úr megengedi. Pünkösdig Efezusban maradok, ahol széles és sokat ígérő kapu tárult fel előttem, de sok az ellenfelem is. Timóteust is marasztaljátok,...mert várom a testvérekkel együtt... tartsatok ki állhatatosan a hitben, viselkedjetek bátran, legyetek erősek. Minden dolgotokat intézzétek szeretettel... a szentek szolgálatára adta magát ... Sztefanász, Fortunátusz és Achaikusz... Becsüljétek meg az ilyeneket... köszöntenek titeket Akvila és Priszka... Minden testvér köszönt titeket. Köszöntsétek egymást... üdvözletem: Pál. Aki az Urat nem szereti, átkozott legyen! Marana tha! Urunk, Jézus (Krisztus) kegyelme legyen veletek! Szeretettel vagyok mindnyájatok iránt, Krisztus Jézusban. Közöm. – Pál nem akar bíbelődni a jeruzsálemieknek szánt összeg összegyűjtésével. Eligazítja híveit, hogy miként tegyenek. – Pál teljesen az Úrra hagyatkozik. ha az Úr megengedi. Nem csak jámborság ma is hozzátenni terveinkhez: ha az Isten is úgy akarja, hisz azt se tudjuk, hogy a következő lélegzetvételt megérjük-e. – Aki a hívek (szentek) szolgálatára adta magát, az olyat meg kell becsülni. – Üdvözletekkel zár az Apostol. Tisztelnek benneteket, akiket ti is tiszteltek! A megátalkodottakra ő is átkot mond, ami a mi füleinknek szokatlan. Az utolsó szavak egyike: Marana tha. (Jöjj el, Urunk) a miatyánkban így szerepel: Jöjjön el a te országod. Majd látni fogjuk, az Újszövetség utolsó könyve, a Jelenések könyve is ezzel a mondattal zárul.
2017.07.22. 07:42 emmausz
Elköszönések
komment
A bejegyzés trackback címe:
https://emmausz.blog.hu/api/trackback/id/tr4612679907
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
gond/ol/a · http://lineas.freeblog.hu 2017.07.22. 09:51:07
szerintem akiről irsz, csak a 6. blogjától köszönt el , és majd lesz 7. is :)
az elköszönés nélküli valóságos eltávozások, az más... engem is újra és újra megráznak,. sose tudhatjuk mikor melyik találkozás az utolsó valakivel :(
az elköszönés nélküli valóságos eltávozások, az más... engem is újra és újra megráznak,. sose tudhatjuk mikor melyik találkozás az utolsó valakivel :(
emmausz 2017.07.22. 10:14:33
OK. Ugródeszka volt a mai poszt témájához. Most egy hetet én is kihagyok. Pihenek.
Utolsó kommentek