Mickey webnaplója

Véleményem a valóságról, annak egy-egy kiragadott darabkájáról. Főleg irodalomszeretetem, vallásom, kedvelt zenéim, saját élettapasztalataim lenyomatai ezek a rövid írások, amelyeket naponként megfogalmazok. Tehát egyfajta napló, füves könyv, önéletírás, (családi) eseménytár, benyomásaim laza szövésű összegzése mindarról, ami körülvesz. Reményeim szerint fotóimmal tarkítva.

Friss topikok

  • exbikfic: Mielőbbi gyógyulást kívánok! (2024.02.14. 22:27) Hamvazószerda
  • exbikfic: Gyors javulást és teljes gyógyulást kívánok! (2022.12.09. 23:35) Covid
  • esperanto: Az ablakon bestírol Azt hiszi a szeme fírol Nem fírol a szeme Bekrepált a spine ez így jobban rímel (2022.08.24. 11:10) Versek így meg úgy
  • Klára Enikő Ágnes Hegyi: Köszönöm, Miki, a megfelelő reakciót! Visszafogott, ember léptékű! Élatfogytiglan kell talán korri... (2022.04.06. 11:07) Ide figyelj...
  • exbikfic: Mick, idézgesd csak azokat az utcákat, neked (és remélem, másoknak is) való téma lesz most a közös... (2022.02.21. 16:33) Járt utat járatlanért el ne hagyj!

Utolsó kommentek

  • exbikfic: Mielőbbi gyógyulást kívánok! (2024.02.14. 22:27) Hamvazószerda
  • exbikfic: Gyors javulást és teljes gyógyulást kívánok! (2022.12.09. 23:35) Covid
  • esperanto: Az ablakon bestírol Azt hiszi a szeme fírol Nem fírol a szeme Bekrepált a spine ez így jobban rímel (2022.08.24. 11:10) Versek így meg úgy
  • Klára Enikő Ágnes Hegyi: Köszönöm, Miki, a megfelelő reakciót! Visszafogott, ember léptékű! Élatfogytiglan kell talán korrigálni az embereket és dolgokat - és magamat is persze. Minden jót! Klári (2022.04.06. 11:07) Ide figyelj...
  • exbikfic: Mick, idézgesd csak azokat az utcákat, neked (és remélem, másoknak is) való téma lesz most a közösben! :) (2022.02.21. 16:33) Járt utat járatlanért el ne hagyj!
  • Utolsó 20

2017.08.08. 10:44 emmausz

Én még bírom!?

Van, amit bírok, van, amit nem. Még letekerem a letekerhetetlen befőttesüveg csavarját, még kiporszívózok, még ledarálom a sajtot reszelés helyett, még megigazítom a kádzuhany kilazult rúdját, még átviszem a súlyos fotelt a korábbi helyére, még felkapom a kanapét, hogy a helyére tegyük, még nyakamba emelem unokáinkat, hogy lovacskázzunk...
De már megvisel a hosszas előfeszítés. Úgy látszik, izommal és akarattal még bírom, de a szívem kalapálni kezd. Ma pl. a hűvös reggeli órán kitermeltem fűrésszel három télen elfagyott fügehusángot. Maradt még kettőhárom, amit meghagytam legközelebbre. Már mintha nem nekem való volna.
***
Szinte mindig „szól” bennem valamiféle zene: könnyű, nehéz, komoly vagy vicces, szimfonikus vagy szóló, operett vagy opera, sláger vagy népzene. Mikor mi.
Ma pl. mise közben beugrott a fejembe az Abba egyik ritkán hallott zenekari kompozíciója, az Intermezzo c. Érdekes módon egy belső hang szólalt meg bennem az Írást aktualizálva: „Nagyobb van itt, mint” az Abba.
És csakugyan. Mérhetetlenül nagyobb.
Próbáltam elidőzni nála.
Ízelítő a 2Kor 9. f.-ből:
A jótékonyság áldásai
..
.Minden legyen készen, hogy a bő áldás, ne a szűk alamizsna képét mutassa. Azt mondom ugyanis: Aki szűken vet, szűken is arat; s aki bőven vet, bőven arat. Mindenki elhatározásának megfelelően adjon, ne kelletlenül vagy kényszerűségből, mert Isten a jókedvű adakozót szereti. Isten elég hatalmas ahhoz, hogy bőven megadjon nektek minden adományt, hogy mindig és minden tekintetben bőven ellátva készen legyetek minden jótettre. Az Írásban ezt olvassuk: Osztogat, adakozik a szegénynek, és jósága mindvégig megmarad. Aki pedig magot ad a magvetőnek és kenyeret táplálékul, megsokasítja vetéseteket, és megszaporítja jótékonyságotok gyümölcsét, hogy mindig gazdagon teljék nektek mindenféle adakozásra..., ha kitartotok a jótékonykodásban, Istent magasztalják érte, ... és imádkoznak is majd értetek, és vágyódnak utánatok abban a tudatban, hogy Isten kegyelme bőségesen kiáradt rátok. Hála legyen Istennek, kimondhatatlan ajándékáért! Közöm. Adakozás. Ma nagy divat. Legalábbis a kérés oldaláról. A rádióadók, a tévéreklámok, az egyházak, a civilszervezetek, az igazi és műkoldusok, s ki tudja, még mifélék, kérik az anyagiakat. Persze vannak, akik tényleg nagy ínséget szenvednek.  Pál említi (ApCsel) Jézus szavait: „Ő mondta: Nagyobb boldogság adni, mint kapni.” Nos, hát Jézus szavait korunk lélektani kutatásai is alátámasztják. Bagdy Emőke egyik előadásában említi, hogy a szívből jövő segítés (anyagi is) jobb állapotba hozza az adakozó immunrendszerét. Ezt a kísérletező kutatók Teréz anya-effektusnak nevezték el. Kimutatták, hogy genetikailag kódolt az altruizmusra való készség immunrendszerre gyakorolt pozitív hatása. Lám a vallási tanítás és a tudományos kutatás egyik mai összecsengése.

Szólj hozzá!


A bejegyzés trackback címe:

https://emmausz.blog.hu/api/trackback/id/tr9912727618

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása