Mickey webnaplója

Történelmi leírást (naplót) olvastam. Láttatott, és elfogultnak tapasztaltam. Ezért próbálok néhány gondolatot megosztani a történelemről.
A história kényes és szubjektív tudomány. Alighanem képtelen objektív módon tárgyalni egy család, egy törzs, egy nép, vagy az emberiség nagy családjának a történetét.
A család klán, törzs, tájegység, nép, nemzet, nyelvcsaládok, koncentrikus körökkel jellemezhetők bővülő–szűkülő módon iránytól függően.
Kezdjük a legkisebb elemmel a családdal. Ödön bácsiról nem beszélünk, mert ő megjárta a börtönt, mert sikkasztó volt, mert nem tudni, kitől való, mert más pártot választott. Bezzeg a Zsóka néni. Az feláldozta mindenét a családjáért, kitűnő asszony, sikeres szakember, elismert nevelő, s ki tudja, még miféle pozitív tulajdonság hordozója. Ha ez követhető nyomon egy családban, ugyanez megtalálható a törzsi múlt históriájában. A gazemberségekről nem beszélünk, vagy csak eufémizmusokban, mi mind okék vagyunk. Továbbmenve a népek, népszövetségek felé felüti a fejét a politikailag korrektség blődlije. Egyes dolgok kiemelendők és folyamatosan azt kell duruzsolni. Mások nem azok, s nem beszélünk róla. A semlegességet megőrizni akarván a példát Orwell Állatfarmjából veszem: Négy láb jó, két láb rossz. De vehetném az 1984-ből is. Az újbeszél a nyelv jelentéstanát meghamisítva mindent kiforgat, elbizonytalanít, és ember meg nem mondja, hogy a fekete szó létezik-e egyáltalán, vagy csak sötétfehér.
Ember emberről, embercsoportról, népekről, népcsoportokról ítélkezik. Jóllehet nincs joga hozzá, nincs felhatalmazása rá, mert nem lát rá tárgyilagosan saját magára. Ezért torz minden történelem. Vannak kultúrák, vannak többé-kevésbé plasztikus nyelvek, vannak kifejezési formák és szokások. Ezek eltérnek egymástól. Mind megérdemli azt, hogy elismerjék a méltóságát. Ha nincs az ember felett igazságos-irgalmas hatalom, akkor sérül a népek, embercsoportok megítélése. Mégpedig azért, mert az ítélkező nem abszolút, nem is lehet hiteles, hanem elfogult. Nem képes objektíven megítélni cselekedeteket, nézeteket.
Legalább odáig el kellene jutni, hogy minden nép ostoba cselekedeteit ostobának kellene minősíteni, párhuzamosan hozzátéve kultúrájának kiválóságait, a hozzá tartozó kiváló emberek tartását. A jó és rossz egyaránt jelen van, közöttünk. Így vagyunk kitalálva. Mindezt azért írom, mert nincs jó nemzet, meg alja nép, nincs jó bomba meg rossz bomba, nincs jó erőszak, meg rossz erőszak. 
Le a demagógiával!              
Ízelítő a 2Kor 12. f.-ből:
Különleges kegyelmi adományok
...rátérek a látomásokra. Tudok egy emberről Krisztusban, aki elragadtatott a harmadik égig,... és titokzatos szavakat hallott, amelyeket embernek nem szabad kimondania. Ilyen dolgokkal dicsekszem,  meg gyöngeségeimmel. Pedig ha (valóban) dicsekedni akarnék, nem volnék balga kérkedő, hiszen igazat mondanék... hogy a nagyszerű kinyilatkoztatás elbizakodottá ne tegyen, tövist kaptam testembe,... Háromszor kértem ezért az Urat, hogy szabadítson meg tőle, de nem: „Elég neked az én kegyelmem. Mert az erő a gyöngeségben nyilvánul meg a maga teljességében.” Ezért a legszívesebben a gyöngeségeimmel dicsekszem, hogy Krisztus ereje költözzön belém. ... amikor gyönge vagyok, akkor vagyok erős. ... semmivel sem maradok el a „fő-fő apostolok” mögött, ... küldetésem bizonyítékai voltak: türelem, a jelek, csodák és erőmegnyilvánulások...
Az újabb látogatás gondjai
...nem a tiéteket keresem, hanem titeket kereslek... magamat feláldozom lelketekért... Fölkértem Tituszt és elküldtem vele azt a munkatársat...  Nem teljes egyetértésben munkálkodtunk s ugyanegy nyomon? ... Bárcsak ne fordulna elő köztetek civódás, irigység, harag, egyenetlenség, rágalom, árulkodás, kevélység, pártoskodás, ... ne kelljen siratnom azokat, akik vétkeztek, s nem tartottak bűnbánatot. Közöm. Pál Isten kegyelméből látta az örök boldogság szeletét. (3. ég), titkolni való szavak. – Isten e semminek látszókat választotta ki, hogy megszégyenítse azokat, akik valaminek látszanak. (Elég neked az én kegyelmem). Hányszor gondolok arra, hogy rám is érvényes lehet. Pál kiteszi a lelkét híveiért. Páter S. Sanyi mondta egyszer, ha nem akarod, hogy a hívek lerágják a húsodat, ne menj papnak. Volt igazsága.