Senkit nem zavar az avar. Ez jutott eszembe látva azt a töméntelen lombot, amely napok alatt a földön kötött ki. Volna ez ügyben egy javaslatom. Az egyes utcákban ezekben a hetekben heti egy alkalommal tilos volna parkolni az utca egy-egy oldalán. Teszem azt, a páratlan oldalt hétfőn, a párost kedden takarítaná a gép, és tiszta lenne az utca. Most gyűlik az avar, és ez ideig senkit sem zavar.
***
Titkos útnak nevezte Levi azt az általa korábban nem ismert átjárási lehetőséget, amely a Római térről felénk vezet. A titkos úton senki se jár – mondta álmodozó tekintettel, és ebben az sem zavarta, hogy éppen akkor ment el mellettünk egy ember, amikor elkezdte kifejteni, hogy itt aztán senki se jár. A tapasztalat nem zökkentette ki őt saját elképzeléséből.
***
Időnként felrémlenek gyerekkoromból esetek, jelenetek, szövegek. Sakkoztunk, amikor sakkozni volt kedvünk. Teljesítményünk teljesen eseti volt, hiszen ösztönösen játszottunk. Nemegyszer vesztésre állván imigyen fakadtam ki: Na most aztán kaszabolok!
Csak azzal nem számoltam, hogy immár alig van mivel kaszabolnom.  Talán a biztos vereség tudata mondatta velem ezeket a nekikeseredett szavakat.
Sakkozni apánk tanított. Megmutatta a lépéseket s a törekvést, hogy az ellenfél királyát el kell kapni, mattot adni neki, arra kényszerítve, hogy mozgásképtelenné legyen miközben támadjuk.
Sok elmélettel azután nem gazdagított, mindenesetre megtanultunk céltudatosan haladni a parti során. Tőle hallottam a „fallépés”-ről. Ez egy olyan meglepő húzás, ami az előző lépéssorozatok logikájából nem következik. Arra jó, hogy meghökkentse az ellenfelet, kilendítse taktikájából, és ezáltal lépéshátránya keveredjen. Nos, hol éltünk a fallépéssel, hol nem. Hol segített a taktikázásban, hol ellenük fordult.       
Ízelítő az 1Jn 1. f.-ből:
Bevezetés
Ami kezdettől fogva volt, amit hallottunk, amit a szemünkkel láttunk, amit szemléltünk és amit a kezünkkel tapintottunk: az élet Igéjét hirdetjük nektek. Igen, az élet megjelent… hirdetjük nektek az örök életet, amely az Atyánál volt, és megjelent nekünk. Amit láttunk, azt hirdetjük, hogy ti is közösségben legyetek velünk. Mi ugyanis az Atyával és az ő Fiával, Jézus Krisztussal vagyunk közösségben. S azért írjuk ezeket nektek, hogy örömünk teljes legyen.
I. ÉLET A VILÁGOSSÁGBAN
Isten a világosság
Az üzenet…: Isten világosság, és nincs benne semmi sötétség. Ha azt állítjuk, hogy közösségben vagyunk vele, és sötétségben járunk, akkor nem az igazságot tesszük. De ha világosságban járunk, akkor közösségben vagyunk egymással, és Fiának, Jézusnak a vére minden bűnt lemos rólunk. Ha azt állítjuk, hogy nincs bűnünk, önmagunkat vezetjük félre... Ha megvalljuk bűneinket, akkor megbocsátja bűneinket, és megtisztít. Ha azt állítjuk, hogy nem vétkeztünk, … tanítása nincs bennünk. Közöm: Gyönyörűséges bevezetés. János, a szeretett tanítvány vall arról, amit látott, hallott, aminek tanúja volt. Új közösségre hív. Szimbiózist ajánl egymással és az Istennel. Levélírásának a célja: Örömhírt hozni nekünk, mindenkinek, mert MEG VAGYUNK VÁLTVA. Isten szeret, és ajándéka ingyenes. Ebben biztosak lehetünk. Mi kell még?