Mickey webnaplója

Véleményem a valóságról, annak egy-egy kiragadott darabkájáról. Főleg irodalomszeretetem, vallásom, kedvelt zenéim, saját élettapasztalataim lenyomatai ezek a rövid írások, amelyeket naponként megfogalmazok. Tehát egyfajta napló, füves könyv, önéletírás, (családi) eseménytár, benyomásaim laza szövésű összegzése mindarról, ami körülvesz. Reményeim szerint fotóimmal tarkítva.

Friss topikok

  • emmausz: De jó! (2017.11.08. 21:13) Két perc EÜ
  • emmausz: Igazad van. Csakhogy zavaró, ha a mondatot nem tudom befejezni, míg magától fel nem merül. (2017.10.29. 23:43) Először a nevek
  • exbikfic: Az avar engem most még nem zavar, de ha megjön az eső, ahogy ígérik, és ha addigra nem takarítja ... (2017.10.20. 11:57) Lassan fordul az indiánnyár
  • emmausz: A rejtvényfejtés olyasvalami, mintha megcsípném magamat: Biztos, hogy magamnál vagyok még? Jó len... (2017.10.19. 11:23) Kötelező körök?
  • emmausz: hogy igaz legyen a közmondás: Addig takarózz, ameddig a takaród ér. Aki kicsi, azt meghúzzák, hogy... (2017.10.13. 15:04) Utoljára a diétákról

Utolsó kommentek

  • emmausz: De jó! (2017.11.08. 21:13) Két perc EÜ
  • Klári Bodó: Köszönöm az ötletet. Megnéztem: hideg a fülcimpám. A többi felvilágosító magyarázatod is hasznos, jó volt olvasni. (2017.11.08. 20:37) Két perc EÜ
  • emmausz: Vny.mérés. Ha az első, nyugalomban mért érték magas, a következő még magasabb lesz, mert felmegy a pumpám. Legjobb, ha a fülcimpámat fogom meg. Ha hideg tapintású, akkor nem magas a vérnyomásom. 150... (2017.11.08. 09:58) Két perc EÜ
  • exbikfic: Egyetértek, az otthoni készülékkel mért eredmény legfeljebb megrémiszti a beteget, de semmit sem tud tenni. Én is így vagyok, ezért is nem mérem a vérnyomásomat, vagy csak nagyon ritkán, mert tegyük... (2017.11.08. 08:54) Két perc EÜ
  • emmausz: Igazad van. Csakhogy zavaró, ha a mondatot nem tudom befejezni, míg magától fel nem merül. (2017.10.29. 23:43) Először a nevek
  • Utolsó 20

2017.10.20. 05:40 emmausz

Lassan fordul az indiánnyár

Senkit nem zavar az avar. Ez jutott eszembe látva azt a töméntelen lombot, amely napok alatt a földön kötött ki. Volna ez ügyben egy javaslatom. Az egyes utcákban ezekben a hetekben heti egy alkalommal tilos volna parkolni az utca egy-egy oldalán. Teszem azt, a páratlan oldalt hétfőn, a párost kedden takarítaná a gép, és tiszta lenne az utca. Most gyűlik az avar, és ez ideig senkit sem zavar.
***
Titkos útnak nevezte Levi azt az általa korábban nem ismert átjárási lehetőséget, amely a Római térről felénk vezet. A titkos úton senki se jár – mondta álmodozó tekintettel, és ebben az sem zavarta, hogy éppen akkor ment el mellettünk egy ember, amikor elkezdte kifejteni, hogy itt aztán senki se jár. A tapasztalat nem zökkentette ki őt saját elképzeléséből.
***
Időnként felrémlenek gyerekkoromból esetek, jelenetek, szövegek. Sakkoztunk, amikor sakkozni volt kedvünk. Teljesítményünk teljesen eseti volt, hiszen ösztönösen játszottunk. Nemegyszer vesztésre állván imigyen fakadtam ki: Na most aztán kaszabolok!
Csak azzal nem számoltam, hogy immár alig van mivel kaszabolnom.  Talán a biztos vereség tudata mondatta velem ezeket a nekikeseredett szavakat.
Sakkozni apánk tanított. Megmutatta a lépéseket s a törekvést, hogy az ellenfél királyát el kell kapni, mattot adni neki, arra kényszerítve, hogy mozgásképtelenné legyen miközben támadjuk.
Sok elmélettel azután nem gazdagított, mindenesetre megtanultunk céltudatosan haladni a parti során. Tőle hallottam a „fallépés”-ről. Ez egy olyan meglepő húzás, ami az előző lépéssorozatok logikájából nem következik. Arra jó, hogy meghökkentse az ellenfelet, kilendítse taktikájából, és ezáltal lépéshátránya keveredjen. Nos, hol éltünk a fallépéssel, hol nem. Hol segített a taktikázásban, hol ellenük fordult.       
Ízelítő az 1Jn 1. f.-ből:
Bevezetés
Ami kezdettől fogva volt, amit hallottunk, amit a szemünkkel láttunk, amit szemléltünk és amit a kezünkkel tapintottunk: az élet Igéjét hirdetjük nektek. Igen, az élet megjelent… hirdetjük nektek az örök életet, amely az Atyánál volt, és megjelent nekünk. Amit láttunk, azt hirdetjük, hogy ti is közösségben legyetek velünk. Mi ugyanis az Atyával és az ő Fiával, Jézus Krisztussal vagyunk közösségben. S azért írjuk ezeket nektek, hogy örömünk teljes legyen.

I. ÉLET A VILÁGOSSÁGBAN
Isten a világosság
Az üzenet…: Isten világosság, és nincs benne semmi sötétség. Ha azt állítjuk, hogy közösségben vagyunk vele, és sötétségben járunk, akkor nem az igazságot tesszük. De ha világosságban járunk, akkor közösségben vagyunk egymással, és Fiának, Jézusnak a vére minden bűnt lemos rólunk. Ha azt állítjuk, hogy nincs bűnünk, önmagunkat vezetjük félre... Ha megvalljuk bűneinket, akkor megbocsátja bűneinket, és megtisztít. Ha azt állítjuk, hogy nem vétkeztünk, … tanítása nincs bennünk. Közöm: Gyönyörűséges bevezetés. János, a szeretett tanítvány vall arról, amit látott, hallott, aminek tanúja volt. Új közösségre hív. Szimbiózist ajánl egymással és az Istennel. Levélírásának a célja: Örömhírt hozni nekünk, mindenkinek, mert MEG VAGYUNK VÁLTVA. Isten szeret, és ajándéka ingyenes. Ebben biztosak lehetünk. Mi kell még?      

1 komment


A bejegyzés trackback címe:

http://emmausz.blog.hu/api/trackback/id/tr10013037590

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

exbikfic · exbikfic.blog.hu 2017.10.20. 11:57:43

Az avar engem most még nem zavar, de ha megjön az eső, ahogy ígérik, és ha addigra nem takarítja el senki a leveleket, akkor már zavarni fog, mert majdnem annyira csúszósak lesznek a járdák, mint télen a jeges út. Márpedig amerre én mostanában jártam, sehol semmi jel nem mutat arra, hogy söprögetnének. Bosszantó.