Mickey webnaplója

Amióta a fotósok tömegméretekben megváltak a film használatától, a készült fotók mennyisége óriási mértékben felszaporodott. Én már csak tudom saját gyakorlatomból. Táborokra oszlik a fotósok köre is. Abban közösek, hogy mindenki használ utómunkálatokhoz valamilyen programot. Így ki-ki eldöntheti, hogy fotóját fekete-fehér változatban teszi közzé vagy színesben. Továbbá eldöntheti azt is, hogy szaturálja-e képeit, vagy se. A szaturálás itt a színekkel való telítést jelzi, talán a kontrasztosság beállítását is. A színek felerősítése kicsit olyan, mint a sminkelés. Kevés kivétellel a képeket túlszínezik a fotósok. A színek felerősítésére két szokásos gyakorlat. Az egyik, hogy azt kívánom visszahozni a képen, amit a valóságban láttam. A másik: Nem érdekel a valóság, képem olyan színű lesz, amilyennek megálmodom. Tűélesek lesznek a körvonalak, mintha egy sas nézne körül a tájon. Valószerűtlenül rikítanak a felhők, ahogy azt az életben a legritkábban látjuk. Tapasztalom, hogy ami a médiában általános, a fotósok körében is kezd általánossá válni: Az érzékeket a végsőkig feszíteni, a színekkel, formákkal bombázni. Különben kiderülne, hogy a valóság olykor bizony poros. Ezért készül annyi plakátszerű kép.
Van egy ezzel ellenkező tendencia is. VD. festőművész képeit, elsősorban festményeit, de fotóit is éppen a színek visszafogása, egymással való kiegyensúlyozottsága jellemzi.
Vannak mások is, akik inkább sejtetik a vakóságot, utalnak rá, semmint hogy telerakják a képeket nagyon hangsúlyos elemekkel. Elég csak Egry Józsefre gondolni, aki képeit addig-addig tisztogatta, addig-addig szegényítette, ameddig lehetséges volt anélkül, hogy mondanivalója csorbuljon.        
Talán azért szeretem a rézkarc műfajt, mert ott sokszor nyakon csípem a jelzésszerűségre való törekvést. Magam is ezen fáradozom, hol több, sokszor kevesebb sikerrel.
***
BG-nál olvasom:
BMW-vel meg lehet fordulni, de FORDdal nem lehet bmwülni.
Ízelítő az 1Jn 2. f.-ből:
Van szószólónk az Atyánál
…ne kövessetek el bűnt. De ha mégis, van szószólónk: Jézus Krisztus. Ő az áldozat bűneinkért.
Tartsátok meg a parancsokat!
Abból tudjuk meg, hogy megismertük, hogy megtartjuk a parancsait. Aki … megtartja tanítását, abban Isten szeretete tökéletes… úgy kell járnunk, ahogyan ő járt… Aki …szereti testvérét, megmarad a világosságban, s nem szolgál botrányul másoknak… bűneitek bocsánatot nyertek az ő nevében… Ne szeressétek a világot, …ami a világban van: a test kívánsága, a szem kívánsága és az élet kevélysége…De a világ elmúlik a kívánságaival együtt... aki Isten akaratát teljesíti marad meg örökre.
Óvakodás az antikrisztusoktól
…eljön az antikrisztus... Ki a hazug, hacsak az nem, aki tagadja, hogy Jézus a Krisztus? Az az antikrisztus, aki tagadja az Atyát és a Fiút... Ha megmarad bennetek, amit kezdettől fogva hallottatok, ti is megmaradtok a Fiúban és az Atyában… az ígéret, amelyet ő maga adott nekünk, az örök élet… maradjatok benne, …hogy ha majd megjelenik, … eljövetelekor ne kelljen szégyent vallva távoznunk tőle… tudjátok, hogy ő igaz, azt is tudjátok, hogy mindenki, aki az igazságot cselekszi, tőle való. Közöm. Van szószólónk: Krisztus. Hozzá tartozunk, ha megtartjuk szeretetparancsát. Ez az örömhír. Ő közvetít az Atyához. Csak általa van üdvösségünk, vele közös életünk. A világ hívságai feledhetők. Érdemes puritán képletek szerint élni. Ti keressétek az Isten országát, és minden szükségeset megkaptok hozzá – csengenek vissza fülemben a hegyi beszéd szavai.