Mickey webnaplója

Véleményem a valóságról, annak egy-egy kiragadott darabkájáról. Főleg irodalomszeretetem, vallásom, kedvelt zenéim, saját élettapasztalataim lenyomatai ezek a rövid írások, amelyeket naponként megfogalmazok. Tehát egyfajta napló, füves könyv, önéletírás, (családi) eseménytár, benyomásaim laza szövésű összegzése mindarról, ami körülvesz. Reményeim szerint fotóimmal tarkítva.

Friss topikok

Utolsó kommentek

  • Klári Bodó: Köszönöm, Mick, letölthetem e-könyvben az egészet, csak nagyon rossz a régi könyv betűje meg sűrű a szedés, ezért lenne jobb papíron olvasni. J. a Csobánka téri részlegben dolgozik, de szerzeményezn... (2017.11.29. 09:20) „HOGY HALAD A HEGEDŰVERSENYEM?” - kérdi Menuhin
  • emmausz: Emlékeim szerint még nem láttam ott soha ezt a három kötetet, de hátha. Lányod a Platán könyvtárat vezeti? Ha jól értem. (2017.11.29. 06:46) „HOGY HALAD A HEGEDŰVERSENYEM?” - kérdi Menuhin
  • Klári Bodó: Ábránd (jav.) (2017.11.28. 21:01) „HOGY HALAD A HEGEDŰVERSENYEM?” - kérdi Menuhin
  • Klári Bodó: Mick, ha véletlenül az utcai könyvszekrényben megtalálnád akár egyik kötetét a Visszaemlékezéseknek, ugyan, hozd már el onnan a számomra. A lányom a közeledben dolgozik, egyik unokám meg ott lakik a... (2017.11.28. 21:00) „HOGY HALAD A HEGEDŰVERSENYEM?” - kérdi Menuhin
  • exbikfic: @emmausz: Ez így van, rémisztgetik az embert folyamatosan. A kórházas-orvosos filmekben is kivétel nélkül mindig előfordul egy különleges, nehezen diagnosztizálható, súlyos betegség, amiről az ember... (2017.11.24. 18:08) Retro
  • Utolsó 20

2017.12.02. 12:33 emmausz

Enigma

Nemcsak, hogy máris december, hanem az egyházi év vége is. Biztos, hogy így van. Reggel korán keltem, és a rutinokra most próbáltam odafigyelni, nehogy valami fontos elmaradjon, pl. a soros gyógyszerek beszedése. Aztán elbambultam, mert a tévében lekötött valami nagyon fontos. Biztosan nagyon fontos lehetett, hogy mi, arra már nem emlékszem, de ezért késve kezdtünk a kocsi jégtől való megszabadításának. Együttes erővel addig vakarásztuk, ameddig a szélvédő annyira kitisztult, hogy vállalni mertem a vezetést. Elhúztunk misére. El is kezdődött, mire beosontunk. Naná, hogy engem kértek meg olvasásra. Próbáltam levegőhöz jutni, próbáltam értelmesen olvasni, rekedtségemet valahogy felfüggesztve. És ami a lényeg. A könyv utolsó olvasmányát ismertettem az ott ülőkkel. Ez azt jelenti, hogy holnap advent első vasárnapja. Valami véget ért, valami új kezdődik. Az úrjövet ideje. Akire várunk, aki felment a mennybe, azaz feltámadt, testével látomásszerűen eltűnt, elillant az apostolok látóteréből, de aki megígérte a Paraklétoszt, a szeretet Lelkét. Ugyanaz a Feltámadott köztünk is van, mert azt is megígérte, hogy úgy mond: Veletek vagyok a világ végezetéig. Ő az időtlenségből tekint ránk, akik az időben araszolgatunk felé, hozzá.
Ezek a kijelentések meghaladják a rációt, nem is bíbelődöm e gondolatok értésével. Egyszerűbb jobb féltekésen ránézni erre a misztikára, és tudomásul venni a megfoghatatlant. Mert ő mondta, aki egyedül és abszolút hiteles (nekem ő a „szegletkő”, amint írva van).
***
Tegnap vettem egy rejtvényújságot, és nagy tempóban elkezdtem fejteni a kockákat. Mintha fizetnének érte, pedig fordítva igaz. Én fizettem érte. Elég vacak viccekkel tarkították ezt a számot.  Három rövidet mégis ideemelek.  
1. Mi az? Se keze, se lába, mégis beül a kocsmába? Törzsvendég.             
2. Tíz emberből kilenc szereti a csokoládét. A tizedik hazudik.
3. Copfos bokszoló a fodrásznál. Fodrász: Ha levágnám a copfját, magára se lehetne ismerni. Bokszoló: Akkor magára sem…

Szólj hozzá!


A bejegyzés trackback címe:

http://emmausz.blog.hu/api/trackback/id/tr6413410971

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.