Mickey webnaplója

Véleményem a valóságról, annak egy-egy kiragadott darabkájáról. Főleg irodalomszeretetem, vallásom, kedvelt zenéim, saját élettapasztalataim lenyomatai ezek a rövid írások, amelyeket naponként megfogalmazok. Tehát egyfajta napló, füves könyv, önéletírás, (családi) eseménytár, benyomásaim laza szövésű összegzése mindarról, ami körülvesz. Reményeim szerint fotóimmal tarkítva.

Friss topikok

  • exbikfic: Mielőbbi gyógyulást kívánok! (2024.02.14. 22:27) Hamvazószerda
  • exbikfic: Gyors javulást és teljes gyógyulást kívánok! (2022.12.09. 23:35) Covid
  • esperanto: Az ablakon bestírol Azt hiszi a szeme fírol Nem fírol a szeme Bekrepált a spine ez így jobban rímel (2022.08.24. 11:10) Versek így meg úgy
  • Klára Enikő Ágnes Hegyi: Köszönöm, Miki, a megfelelő reakciót! Visszafogott, ember léptékű! Élatfogytiglan kell talán korri... (2022.04.06. 11:07) Ide figyelj...
  • exbikfic: Mick, idézgesd csak azokat az utcákat, neked (és remélem, másoknak is) való téma lesz most a közös... (2022.02.21. 16:33) Járt utat járatlanért el ne hagyj!

Utolsó kommentek

  • exbikfic: Mielőbbi gyógyulást kívánok! (2024.02.14. 22:27) Hamvazószerda
  • exbikfic: Gyors javulást és teljes gyógyulást kívánok! (2022.12.09. 23:35) Covid
  • esperanto: Az ablakon bestírol Azt hiszi a szeme fírol Nem fírol a szeme Bekrepált a spine ez így jobban rímel (2022.08.24. 11:10) Versek így meg úgy
  • Klára Enikő Ágnes Hegyi: Köszönöm, Miki, a megfelelő reakciót! Visszafogott, ember léptékű! Élatfogytiglan kell talán korrigálni az embereket és dolgokat - és magamat is persze. Minden jót! Klári (2022.04.06. 11:07) Ide figyelj...
  • exbikfic: Mick, idézgesd csak azokat az utcákat, neked (és remélem, másoknak is) való téma lesz most a közösben! :) (2022.02.21. 16:33) Járt utat járatlanért el ne hagyj!
  • Utolsó 20

2018.01.16. 13:16 emmausz

Szürkék

Igen. Szürke az ég, szürke a latyakos hó, szürke a lombja vesztett fa, szürke a flaszter, szürke talán a kedvem is. A szürke se nem fehér, se nem fekete. A kettő vegyüléke. Szürke a kedvem, mert még sápadt vagyok, de mintha kezdene lazulni a hörghurutom. Megsokasodott piruláim mintha már-már túllőttek volna a célon, tenziómat példátlan alacsonyságba vitték, mértünk már 109-et felső értékként, persze kóvályogtam miatta, és gyorsan egy jó kávét kellett lezavarnom, hogy vérnyomásom mielőbb visszatáncoljon a szokott tartományba.
Igyekszem felszámolni blogolvasási restanciámat. Falom a bejegyzéseket, s ezek is szürkébe torkollnak. Van köztük szívderítő, és van lelombozó is.
Ma olvasom, hogy egy hete elhunyt France Gall, sanzonénekesnő. Velem korú volt. Nyugodjék békében. Olvasom azt is, hogy ma már inkább zavaró a hóesés. Igen, nekem is. Minden reggel fagymentesíteni kell a szélvédőt, az ablakokat, óvatosan vezetni, rétegesen öltözködni stb. De ha arra gondolok, hogy unokáim három óra hosszat szánkóztak két napja, akkor azt mondom: essen csak az a fránya hó, tapadjon csak hógombóccá, és hemperegjenek a gyerekek a hóban, angyalkát túrva benne.    
Visszatérve a szürkeséghez, ez is szín, ha nem is a kedvencem. Unalmas, mint a galambszürke öltöny. A szürke mindent összevéve elviselhetőbb a vakító fehér fénynél, és a töksötétnél is jobb. Próbálok megbarátkozni vele. Tőlem Ady írhatja, hogy „Én nem leszek a szürkék hegedőse”.
Ő ne legyen.
Én elvagyok a szürkékkel, „szörkékkel”, mint „hegedősök”.  

komment


A bejegyzés trackback címe:

https://emmausz.blog.hu/api/trackback/id/tr8413580031

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása