OK. Még tél van. Hogy mit hoz a január legvége – a február, a március (idusán egykor rövidnadrágos fiúk fehér térdzokniban ünnepeltek), a szeszélyes április és a május (ritkán előfordul, hogy májusban még hó esik) –, nem tudom. De, hogy egy bő hete virágzik az aranyvessző, azt tudom, és nemcsak tudom, hanem le is akartam fotózni.
Először amikor megláttam, nem volt nálam mobil. Másodszor nálam volt a telcsi, de egy idős hölgyet fuvaroztunk, és más felé terelődött az érdeklődésünk.
Tegnap aztán nálam is volt a mobil, le is fotóztam, jó is lett a kép, be is emeltem volna az albumba, de ki akartam törölni a korábbi képeket, mert nem túlságos a maroktelefon memóriája, és kijelöltem a selejtezendő képeket. Megesküszöm rá, hogy így volt. Mindenesetre eltűnt minden kép, az aranyvesszős is. Az okosok kérdése a fülemben cseng: Melyik gombot nyomtad meg?
Ma magammal vittem a készüléket, hogy akkor másik felvételt készítsek róla. Ott virított a kerítés mögött, és szavamra – kiröhögött, mert a menyünket vittük kocsival, és nem akartam őt megvárakoztatni, ezért kép ma se készült az aranyvesszőről.
Hogy mi lesz holnap. Ki tudja?
Jobb, ha elhiszitek, tényleg jó egy hete virít nálunk az aranyvessző.
Az aranyvessző elképzeléséhez fantáziánk van, képünk ma snncs.
2018.01.29. 09:17 emmausz
Arany-vessző-futás
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://emmausz.blog.hu/api/trackback/id/tr2813612785
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek