Vannak kedvenc sorozataim:
Ilyen Pest Hírlap ötkötetes enciklopédiája, köztük az Egykötetes Lexikon.
Ilyen a Magyar Katolikus Lexikon egésze.
Ilyen a Bernáth Aurél-könyvek sora (egy kivételével mind megvan).
Ilyen a Prohászka 25 kötetes sorozata, amely kissé hiányos.
Vannak kedvenc íróim:
Ilyen Gárdonyi,
ilyen Szabó Magda,
ilyen Móra (kevés kötete van nekem) és
ilyen Tömörkény is.
Egy időben törekedtem Szabó Magda valamennyi írásművét megvásárolni, elolvasni. Aztán abbahagytam. Az utolsó ezek között Az ajtó c. munka volt. Mórával hasonló terveim volnának, Tömörkényt viszont csakugyan végigolvastam. Nagyon szerettem idillfestését, a balladisztikus történetek mégis emberséges felvázolását, a népi humor megcsillanását és az alkalmazott tájnyelv egyedülálló gazdagságát. Az általam favorizált kritikai kiadás szinte minden novelláját hozta. Valamikor az ötvenes években kezdték kiadogatni a novellafüzéreket, és kb. tíz év alatt be is fejezték.
Az idők során a nyolckötetes anyagból hét lett. Egy évek óta hiányzott. Megpróbáltam utánajárni, hogy melyik kötet hibázik a sorozatból. Megtaláltam: A tengeri város. Ez volt a sorozat első darabja, melyet 1956-ban adtak ki 8000 pld-ban. Utánanéztem, hogy a több mint fél évszázada kiadott munka megvásárolható-e ma. Megtaláltam az Antikvárium.hu weboldalon. Rövid hezitálás után megrendeltem.
Hogy valaha újraolvasom-e a szépséges nyelvezettel megírt köteteket, alig hiszem. De az életmű nagyjából újra egyben van. Hogy mi lesz a házi könyvtárammal életem befejezése után, arról nem sok fogalmam van. De ha figyelik akaratomat, azt szeretném, ha a sorozatoknak közös sorsuk lenne. Pl. a Tömörkény nyolc kötete együtt maradna. Összetartoznak.
Összekössem már most őket erős spárgával? – ez itt a kérdés.
***
Ma hajnalban megosztottam egy videót a
FaceBookon, amelyben a
FaceBook néhány megalkotója arról nyilatkozik, hogy a
FaceBook milyen ártalmas, és hogy őszintén furdalja a lelkiismeret, amiért a
FaceBook létrehozásáben-fenntartásában részt vállalt. Mindenkit óva int a
FaceBook használatától. Ugyanis a
FaceBook manipulálja az embereket, tönkre teszi a természetes kapcsolatokat, és hamis dopamin keletkezését gerjeszti, hiszen állandóan arra törekednek a felhasználók, hogy lájkolják beírását, ismerjék el gyönyörűnek fotójárt, videóját, életvitelét. Ismerjék el virtuálisan, anélkül, hogy meg kellene mutatnia önmagát. Mint sugallják:
Le a FaceBookkal!
***
Most megyek Tömörkényt olvasni, mert Tömörkény (Steingassner) nyelve tömör gyönyör.
2018.01.30. 09:06 emmausz
Összetartoznak
komment
A bejegyzés trackback címe:
https://emmausz.blog.hu/api/trackback/id/tr8413616066
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
exbikfic · exbikfic.blog.hu 2018.01.31. 09:08:07
Megnéztem azt a videót, megdöbbentő, hogy a megteremtők mennyire tisztában vannak (lettek) azzal, hogy amit létrehoztak, káros. Káros is lehet - teszem hozzá, merthogy csak azt tudja manipulálni a FB, aki hagyja magát. Az viszont tény, hogy nagyon-nagyon vigyázni kell, mert észre se vesszük, és máris manipulálódtunk.
emmausz 2018.01.31. 10:24:39
Pl. fantasztikus időrabló.
Igen sok az ismétlődő hír.
Nagyon sok felesleges közlés rabolja az olvasók idejét.
Sok bombasztikus álhír kering, sokuk feleslegesen borzolja a kedélyeket.
Tippeket ad sokszor a rosszra.
Nem is folytatom.
Igen sok az ismétlődő hír.
Nagyon sok felesleges közlés rabolja az olvasók idejét.
Sok bombasztikus álhír kering, sokuk feleslegesen borzolja a kedélyeket.
Tippeket ad sokszor a rosszra.
Nem is folytatom.
Utolsó kommentek