A misén elhangzik egy rész Péter apostol beszédéből, tanúvallomásából. Így beszél a főtanács előtt a különben analfabéta halász, aki emberhalásszá lett:
…egy nyomorékkal jót tettünk: tudjátok meg…, hogy annak a názáreti Jézus Krisztusnak a nevében gyógyult meg, akit keresztre feszítettetek, és akit az Isten feltámasztott a halálból. Az ő nevében áll itt előttetek egészségesen. Ő az a kő, amelyet az építők elvetettetek, mégis szegletkővé lett. Nincs üdvösség senki másban. Mert nem adatott más név az ég alatt az embereknek, amelyben üdvözülhetnénk.”
Ez ilyen egyszerű.
Különben tagnap is gyönyörű idő volt, erősen sütött a nap, de a lenge déli szél kellemesre hűtötte. A kertekben, az utcákon virágoztak a fák, magasra nőtt a fű, és átsütött rajtuk a nap, mint a gyerek fülén. Szinte harsogott bennük az élet.
Ünnepeltünk. Mert ünnepelni jó. Élettel teli, noha az elmúlás letagadhatatlan jelei is jelen voltak beszédtémaként, információként és mindünk sorsaként. Igaz, hogy nem elmúlásnak, hanem a máslétbe való beleszületésnek hívjuk.
Ami engem illet, DI kérdi, hány év kell még, hogy elérjem a hetvenéves kort?
???
Mondom: most 72 vagyok.
Mutatok a FB-on néhány mobilfotót.
2018.04.22. 06:12 emmausz
Ma szép nap van, csupa ragyogás …(Weöres S.)
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://emmausz.blog.hu/api/trackback/id/tr7913854190
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek