Mickey webnaplója

Véleményem a valóságról, annak egy-egy kiragadott darabkájáról. Főleg irodalomszeretetem, vallásom, kedvelt zenéim, saját élettapasztalataim lenyomatai ezek a rövid írások, amelyeket naponként megfogalmazok. Tehát egyfajta napló, füves könyv, önéletírás, (családi) eseménytár, benyomásaim laza szövésű összegzése mindarról, ami körülvesz. Reményeim szerint fotóimmal tarkítva.

Friss topikok

  • emmausz: :) (2018.05.14. 10:29) Diakónusszentelés
  • emmausz: Köszönöm szépen! (2018.04.18. 21:48) Lábadozva
  • emmausz: Valahogy dönteni jobb, mint sehogyan se dönteni. :) üdv mik (2018.04.05. 14:11) Mostanában…
  • exbikfic: A lényeget jól visszaadja a fordítás, tömörebben, mintha szolgaian lefordították volna. (2018.03.30. 22:11) Passió napja, nagypéntek
  • emmausz: Kicsit utal a képzettek távozása nyomán keletkezett űrre. Ha a tendencia felerősödne, jaj volna ne... (2018.03.27. 14:50) Normális???

Utolsó kommentek

  • emmausz: :) (2018.05.14. 10:29) Diakónusszentelés
  • Klári Bodó: "Mérgemben felébredtem" - ez annyira tetszett, persze a többi esemény is.:) (2018.05.13. 12:49) Diakónusszentelés
  • emmausz: Köszönöm szépen! (2018.04.18. 21:48) Lábadozva
  • exbikfic: Mielőbbi teljes felépülést kívánok! (2018.04.18. 20:05) Lábadozva
  • emmausz: Valahogy dönteni jobb, mint sehogyan se dönteni. :) üdv mik (2018.04.05. 14:11) Mostanában…
  • Utolsó 20

2018.04.22. 06:12 emmausz

Ma szép nap van, csupa ragyogás …(Weöres S.)

A misén elhangzik egy rész Péter apostol beszédéből, tanúvallomásából. Így beszél a főtanács előtt a különben analfabéta halász, aki emberhalásszá lett:
…egy nyomorékkal jót tettünk: tudjátok meg…, hogy annak a názáreti Jézus Krisztusnak a nevében gyógyult meg, akit keresztre feszítettetek, és akit az Isten feltámasztott a halálból. Az ő nevében áll itt előttetek egészségesen. Ő az a kő, amelyet az építők elvetettetek, mégis szegletkővé lettNincs üdvösség senki másban. Mert nem adatott más név az ég alatt az embereknek, amelyben üdvözülhetnénk.”
Ez ilyen egyszerű.

Különben tagnap is gyönyörű idő volt, erősen sütött a nap, de a lenge déli szél kellemesre hűtötte. A kertekben, az utcákon virágoztak a fák, magasra nőtt a fű, és átsütött rajtuk a nap, mint a gyerek fülén. Szinte harsogott bennük az élet.
Ünnepeltünk. Mert ünnepelni jó. Élettel teli, noha az elmúlás letagadhatatlan jelei is jelen voltak beszédtémaként, információként és mindünk sorsaként. Igaz, hogy nem elmúlásnak, hanem a máslétbe való beleszületésnek hívjuk.
Ami engem illet, DI kérdi, hány év kell még, hogy elérjem a hetvenéves kort?
???
Mondom: most 72 vagyok.
Mutatok a FB-on néhány mobilfotót.

Szólj hozzá!


A bejegyzés trackback címe:

http://emmausz.blog.hu/api/trackback/id/tr4913854190

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.