Mickey webnaplója

Véleményem a valóságról, annak egy-egy kiragadott darabkájáról. Főleg irodalomszeretetem, vallásom, kedvelt zenéim, saját élettapasztalataim lenyomatai ezek a rövid írások, amelyeket naponként megfogalmazok. Tehát egyfajta napló, füves könyv, önéletírás, (családi) eseménytár, benyomásaim laza szövésű összegzése mindarról, ami körülvesz. Reményeim szerint fotóimmal tarkítva.

Friss topikok

  • emmausz: :) (2018.05.14. 10:29) Diakónusszentelés
  • emmausz: Köszönöm szépen! (2018.04.18. 21:48) Lábadozva
  • emmausz: Valahogy dönteni jobb, mint sehogyan se dönteni. :) üdv mik (2018.04.05. 14:11) Mostanában…
  • exbikfic: A lényeget jól visszaadja a fordítás, tömörebben, mintha szolgaian lefordították volna. (2018.03.30. 22:11) Passió napja, nagypéntek
  • emmausz: Kicsit utal a képzettek távozása nyomán keletkezett űrre. Ha a tendencia felerősödne, jaj volna ne... (2018.03.27. 14:50) Normális???

Utolsó kommentek

  • emmausz: :) (2018.05.14. 10:29) Diakónusszentelés
  • Klári Bodó: "Mérgemben felébredtem" - ez annyira tetszett, persze a többi esemény is.:) (2018.05.13. 12:49) Diakónusszentelés
  • emmausz: Köszönöm szépen! (2018.04.18. 21:48) Lábadozva
  • exbikfic: Mielőbbi teljes felépülést kívánok! (2018.04.18. 20:05) Lábadozva
  • emmausz: Valahogy dönteni jobb, mint sehogyan se dönteni. :) üdv mik (2018.04.05. 14:11) Mostanában…
  • Utolsó 20

2018.04.30. 09:58 emmausz

És még mit...?

A zuglói Ilosvai utcában a Fűrész utca sarokházának alagsorában kis közért működött. Az ottani öregember hagyományos formában szolgálta ki a sorban állókat, és minden tétel felírása után rákérdezett a folytatásra: „És még mit?”, miközben füle mögé helyezte ceruzáját. És még mit írjak? –  kérdezem magamtól, és leveszem fülem mellől a képzetes ceruzát.
***
A szónok így fejezte be beszédét: Ez olyan igaz, mint ahogy itt állok, és ezzel elhagyta a pulpitust, leszállt az emelvényről. Miközben igazát nem vonom kétségbe, felkínált magas labdája lecsapását ki nem hagyhatom.
Egy közhely jut róla eszembe, de nem mondom el, csak elindítom: Pardon, szólt…
***
Jól indult a nap.  A telehold még egy darabig az égen kacérkodott a felhőkkel. Kihasználtam az alkalmat és készítettem róla néhány fotót. Majd mire újból kimentem az erkélyre, hogy az immár látóhatárhoz közeledő égitestet lekapjam, eltűnt a látóhatár alatt. El a HHH mögött. Pedig alighanem pirosas színezetet mutatott volna.
***
Már tegnap elkezdett messziről villámlani, de elkerült bennünket az eső, pedig nagyon vártam, hogy lemossa a virágport a kocsi tetejéről. Tán csak lesz folytatása, hiszen itt az ideje a záporoknak.
***
Ugyancsak tegnap bent jártunk a városban, Pesten, ott is a Mester utcában. Nem a fotózás kedvéért mentünk oda, hanem a találkozás kedvéért, de ha már … készítettem néhány képet a megújult házakról. Mondom T.-nek: Oly régóta ismerjük a várost, hogy minden villamosmegállóról és a közte levő épületek sokaságáról tudnék gondolatokat megosztani. Volt már rá precedens.
Egyszer a 29-es buszon ért dolgokról számoltam be, másszor meg a Fehérvári úton villamossal utazva idéződtek fel kelenföldi élményeim, amelyeket FB-ra vetettem, s a lapszerkesztő elkérte az Újbuda c. kerületi újságba közlésre.

Megkapta, meg is jelent.


Szólj hozzá!


A bejegyzés trackback címe:

http://emmausz.blog.hu/api/trackback/id/tr4213880570

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.