Mickey webnaplója

Véleményem a valóságról, annak egy-egy kiragadott darabkájáról. Főleg irodalomszeretetem, vallásom, kedvelt zenéim, saját élettapasztalataim lenyomatai ezek a rövid írások, amelyeket naponként megfogalmazok. Tehát egyfajta napló, füves könyv, önéletírás, (családi) eseménytár, benyomásaim laza szövésű összegzése mindarról, ami körülvesz. Reményeim szerint fotóimmal tarkítva.

Friss topikok

  • MGracchus: En is Isten tenyeren vagyok, es ez a letezo legjobb, ami tortenhet velem. (2018.06.11. 08:42) Mi lesz veled, világ?
  • gond/ol/a: de épp a rettenetességek feldolgozása motivációjában látott valami majdnem rettenetest (emberi gya... (2018.05.30. 14:15) Még egyszer GULAG
  • emmausz: :) (2018.05.14. 10:29) Diakónusszentelés
  • emmausz: Köszönöm szépen! (2018.04.18. 21:48) Lábadozva
  • emmausz: Valahogy dönteni jobb, mint sehogyan se dönteni. :) üdv mik (2018.04.05. 14:11) Mostanában…

Utolsó kommentek

  • MGracchus: En is Isten tenyeren vagyok, es ez a letezo legjobb, ami tortenhet velem. (2018.06.11. 08:42) Mi lesz veled, világ?
  • gond/ol/a: de épp a rettenetességek feldolgozása motivációjában látott valami majdnem rettenetest (emberi gyarlóságot Sz részéről (is). Én nem éreztem dagályosnak a stilust, Hemingway jutott eszembe róla, s az... (2018.05.30. 14:15) Még egyszer GULAG
  • emmausz: Szolzsenyicintől én se vagyok elragadtatva. Rettentő dagályos, de lehet, hogy a fordító sincs hivatása magaslatán. Persze ettől a rettenetességek még azok maradnak. (2018.05.30. 10:49) Még egyszer GULAG
  • gond/ol/a: Márai az 1974-1977-es naplójában gyakran ir Szolzsenyicinről (még a közben újraolvasott Dante Pokol-ját is bizonyos szempontsból összefüggésbe hozva vele - ), meg Orwelről ia... elragadtatva azért n... (2018.05.30. 10:17) Még egyszer GULAG
  • emmausz: :) (2018.05.14. 10:29) Diakónusszentelés
  • Utolsó 20

2018.05.30. 12:00 emmausz

Hol voltam?

Ketten örültünk a kereszthuzatnak a nagy melegben, ketten tiltakoztak a légáram miatt. Becsukták az ablakot.
Az egyik édesen szerette a teát, a másik keserűen, a harmadik Hyppolit módra: ebbül is egy kicsit, abbul is egy kicsit.
Az egyik nem kért semmit, és mindennel meg volt elégedve. A másik segítséget kért: Kérem, hozzon nekem szívószálakat: egy kisebbet, meg egy hosszút. Már vártam, hogy hozzátegye: világoskék legyen.
Reggel hárman távoztak, egy negyedik még maradt.
Az egyik lecsapott a számára előnyösebb eszközökre, mi többiek nem akadtunk fenn rajta.
Az egyik elmesélte, hogy mik történtek vele katonakorában, a másik is elmesélte.
Az egyik két nap alatt kb. 120-szor beleszőtte a mondókájába, hogy „az a helyzet”, de elfelejtette  megkérdezni a többiektől, hogy vajon érdekli-e őket, hogy mi a helyzet?
Az egyiknek nagy hangja volt, a másik halk szavú, a harmadik nagyot halló.
Az éjszaka folyamán a legváratlanabb pillanatokban lámpát gyújtottak.   
Nappal viszont a szúrásokat kivéve álmatagon telt az idő.
Búcsúzóul egy régi vicc.
– Doktor úr, elmehetek?
– Mondom, elmebeteg.

Szólj hozzá!


A bejegyzés trackback címe:

http://emmausz.blog.hu/api/trackback/id/tr8414012562

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.