Mickey webnaplója

Ma szép nap van, csupa sugárzás, futkosnak a kutyák az árokszélen és mindenki remekül tölti az időt, még a rabkocsiból is nóta hangzik. Weöres Sándortól idézem a témát, most variációk nélkül. Inkább elemzem ezt az indító sort.
Ma szép nap van. Valamikor langy meleg, szelíd napsütés, kellemes szellő és általában húsz és harminc fok között mozgott a hőmérséklet. Ezt nevezték jó időnek, szép időnek, szép napnak. A kifejezés megmaradt, de nem értek vele egyet. A mai szép nap (szép idő) sokszor kánikulát jelent, amelyet jószerével csak a fürdőhelyeken lehet elviselni vagy légkondicionált helyen. Igazából a rossz idő a szép idő, a valamennyire borús nap kellemes, tehát a rossz idő a szép idő, szép nap, és a szép idő már-már rossz idő.  
Csupa sugárzás. Stimmel. Hét ágra süt a nap, vagy másképpen tűz a tarhonyaszárító csillag. Attól is van kánikula. Nem mindenütt, pl. A Jura hegység északi lankáin kellemes 23 fok van. Tegnap beszéltem É.-val, innen a jólértesültségem.
Futkosnak a kutyák az árokszélen. Nálunk különösképpen is igaz, merthogy egy kutyafuttató húzódik az Aranyhegyi-patak mentén, és elég rendszeresen itt szórakoztatják a kutyáikat a gazdik.
és mindenki remekül tölti az időt… reménykedjünk, reménykedjünk. Itt a légkondi hűvösében ez lehetséges, de odakint már inkább csak a szilfid termetűek élvezik a forró sugarakat.
Egykori szomszédunk K. Gy. adta értésemre, hogy ő 35 fok felett kezd el élni. Van hát ilyen. Próbáltam megérteni, és árnyékba húzódni, mert engem meg pusztít a hőség. Hideg ellen még csak lehet öltözködni, de mit vegyen le magáról a lenge ruházatban is izzadó polgár?
még a rabkocsiból is nóta hangzik. Ez az általános derűs légkör netovábbja. Amikor a rabok énekelnek. Elvileg nem lehetetlen az sem, az után hogy fogva tartottak lekaszálták az árokpartot. De hogy munka végeztével mit énekelnek, egyáltalán énekelnek-e, azt nem lehet tudni. Lehet, hogy csak beszállnak a rabkocsiba (rabomobil), és csendben pihengetnek.   
Meleg ide, kánikula oda, elmondhatjuk, hogy igen hangulatos sort fogalmazott meg WS.
***
M. kicsi fiú volt, amikor Szegeden sétálva elunta a kánikulát, és normál erősségű hangon közölte  velem: „apa, most kiabálva mondom, hogy menjünk már haza”.
Nálunk ez kezd fordítva lenni. Mivel korosodván hallásunk fakulóban, muszáj emelt hangon társalognunk egymással. Amit még meg kell szokni, hogy ez emelt hang nem, vagy nem okvetlenül az indulatosság jele, lehet, hogy csak az érthetőség kapcsán adódó kényszer, amely negatív megszólalásnak is tűnhet, miközben nem az.
Ezt tényleg szokni kell.