Mickey webnaplója

Véleményem a valóságról, annak egy-egy kiragadott darabkájáról. Főleg irodalomszeretetem, vallásom, kedvelt zenéim, saját élettapasztalataim lenyomatai ezek a rövid írások, amelyeket naponként megfogalmazok. Tehát egyfajta napló, füves könyv, önéletírás, (családi) eseménytár, benyomásaim laza szövésű összegzése mindarról, ami körülvesz. Reményeim szerint fotóimmal tarkítva.

Friss topikok

  • MGracchus: En is Isten tenyeren vagyok, es ez a letezo legjobb, ami tortenhet velem. (2018.06.11. 08:42) Mi lesz veled, világ?
  • gond/ol/a: de épp a rettenetességek feldolgozása motivációjában látott valami majdnem rettenetest (emberi gya... (2018.05.30. 14:15) Még egyszer GULAG
  • emmausz: :) (2018.05.14. 10:29) Diakónusszentelés
  • emmausz: Köszönöm szépen! (2018.04.18. 21:48) Lábadozva
  • emmausz: Valahogy dönteni jobb, mint sehogyan se dönteni. :) üdv mik (2018.04.05. 14:11) Mostanában…

Utolsó kommentek

  • MGracchus: En is Isten tenyeren vagyok, es ez a letezo legjobb, ami tortenhet velem. (2018.06.11. 08:42) Mi lesz veled, világ?
  • gond/ol/a: de épp a rettenetességek feldolgozása motivációjában látott valami majdnem rettenetest (emberi gyarlóságot Sz részéről (is). Én nem éreztem dagályosnak a stilust, Hemingway jutott eszembe róla, s az... (2018.05.30. 14:15) Még egyszer GULAG
  • emmausz: Szolzsenyicintől én se vagyok elragadtatva. Rettentő dagályos, de lehet, hogy a fordító sincs hivatása magaslatán. Persze ettől a rettenetességek még azok maradnak. (2018.05.30. 10:49) Még egyszer GULAG
  • gond/ol/a: Márai az 1974-1977-es naplójában gyakran ir Szolzsenyicinről (még a közben újraolvasott Dante Pokol-ját is bizonyos szempontsból összefüggésbe hozva vele - ), meg Orwelről ia... elragadtatva azért n... (2018.05.30. 10:17) Még egyszer GULAG
  • emmausz: :) (2018.05.14. 10:29) Diakónusszentelés
  • Utolsó 20

2018.06.10. 11:06 emmausz

Mono, kemó és kamu 

Dekoncentált, de koncentrált vagyok?
Tegnapig néhány napot egyedül töltöttem. Ám nem egészen. Valahányszor rajta kaptam magam: mintha lenne még valaki a lakásban. Ez a jelenlét nem volt zavaró, csak fiktív. Egészen addig jelen volt, ameddig nem gondoltam rá, hogy ez miféle képtelenség, hiszen egyedül vagyok.
Visszafelé ugyanez a folyamat zajlott le fordítva.
Kellett egy rövid idő ahhoz, hogy elkezdjek „viselkedni”. Nem mintha addig emberhez nem méltó módon töltöttem volna az időt, de mégis.
Amikor kiegészül másvalakivel a létszám, akkor viszony alakul ki köztünk. Reagálunk egymásra.
***
Reggel szóba jött, ki hogy és hol tölti a nyarat. Mivel wellnesst emlegettek, megerősítettem, hogy magam is wellnessben részesülök, hétfő és szerda reggel között, a Kútvölgyiben. Remélem, hogy lájtos lesz a kemó továbbra is. Merthogy közben volt egy CT is. Mindenesetre a mostani a kitűzött 12-es sorozat (miért éppen 12?) 2. tagja lesz. Nagyot ugrottam előre, mert ugye az
elsővel  1/12-d részén,
a másodikkal 1/6,
a harmadikkal ¼,
a negyedik  1/3,
az ötödikkel 5/12,
a hatodikkal ½ részén vagyok túl.
Ettől kezdve pedig kifelé táncolok. Rendre 7/12; 2/3; ¾; 5/6; 11/12; és vége. Vége?
Remélem.
***
A gulág-könyvben olvasom: Az archipelág (szigetcsoport) éghajlata mindig sarkvidéki:
„A TÉL TIZENKÉT HÓNAPIG TART! AMI MARAD, AZ A NYÁR.”
Nálunk is volt hasonló formula a Rákosi-időkben:
– Elvtársak! Mennyire sikerült a kocák fialtatása?
– Ötven százalékkal a vállalt mennyiségen felül. (Persze kamu volt az egész. Egy darabbal se lett több malac, mint a vállalt 100%.)
– Nos akkor, elvtársak, beszolgáltatjátok a 100%-ot, a többi meg a TSZ-ben marad a tagoknak.             
  

Szólj hozzá!


A bejegyzés trackback címe:

http://emmausz.blog.hu/api/trackback/id/tr5114036460

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.