Mickey webnaplója

Véleményem a valóságról, annak egy-egy kiragadott darabkájáról. Főleg irodalomszeretetem, vallásom, kedvelt zenéim, saját élettapasztalataim lenyomatai ezek a rövid írások, amelyeket naponként megfogalmazok. Tehát egyfajta napló, füves könyv, önéletírás, (családi) eseménytár, benyomásaim laza szövésű összegzése mindarról, ami körülvesz. Reményeim szerint fotóimmal tarkítva.

Friss topikok

  • emmausz: :) (2018.05.14. 10:29) Diakónusszentelés
  • emmausz: Köszönöm szépen! (2018.04.18. 21:48) Lábadozva
  • emmausz: Valahogy dönteni jobb, mint sehogyan se dönteni. :) üdv mik (2018.04.05. 14:11) Mostanában…
  • exbikfic: A lényeget jól visszaadja a fordítás, tömörebben, mintha szolgaian lefordították volna. (2018.03.30. 22:11) Passió napja, nagypéntek
  • emmausz: Kicsit utal a képzettek távozása nyomán keletkezett űrre. Ha a tendencia felerősödne, jaj volna ne... (2018.03.27. 14:50) Normális???

Utolsó kommentek

  • emmausz: :) (2018.05.14. 10:29) Diakónusszentelés
  • Klári Bodó: "Mérgemben felébredtem" - ez annyira tetszett, persze a többi esemény is.:) (2018.05.13. 12:49) Diakónusszentelés
  • emmausz: Köszönöm szépen! (2018.04.18. 21:48) Lábadozva
  • exbikfic: Mielőbbi teljes felépülést kívánok! (2018.04.18. 20:05) Lábadozva
  • emmausz: Valahogy dönteni jobb, mint sehogyan se dönteni. :) üdv mik (2018.04.05. 14:11) Mostanában…
  • Utolsó 20

2018.05.22. 10:21 emmausz

Steril város pedig nincsen

Ha lehet fokozni nálunk a társaság csökkenését, most topon van. Egyedül maradtam itthon, mert T. „bement a városba”.  Ezt így kell mondani, noha értelemszerűen itthon is a városban tartózkodott, ahova most bement. A Belvárosba ment. Aha. Beljebb ment a város közepe felé. (A téma nem ér többet.)
A másik téma se, ami néhány napja vita tárgya a FB-on. Hogy ugyanis Bp Európa egyik legkoszosabb fővárosa. Ezt így kijelenteni elég merész valami, még akkor is, ha belátjuk, valóban lehetne tisztább. Mert mi az, hogy egyik legkoszosabb, és mi az, hogy  tiszta egy város?
Van-e olyan, ahol a szél nem kerget soha műanyagtasakot,
ahol partvissal óránként összesöpörik a lehullott faleveleket,
ahol soha nem dob el senki semmit felelőtlenül?
Ahol nincs húgyszag a mellékutcákban a nagy turistaforgalom ellenére sem,
ahol nem kószálnak hajléktalanok városszerte,
ahol egyetlen ágrólszakadt se rontja az utcaképet,
ahol mindenki vigyáz környezetére.
Ahol a kutya is vécére lohol.
Ahol…
Nem folytatom.
Minden város kicsit más, mind mástól tetszetős, ha egyáltalán az, és más a takargatnivalója.
Azt szoktam mondani, hogy még soha nem adtak ki teljesen hibátlan könyvet, csak az olvasók elvárásai egymástól eltérőek. Most azt mondom, hogy nincs tökéletes város, csak az ott élők és a várost felkeresők szokásrendje, szeméttűrő képessége különbözik egymástól.
Az vesse Budapestre az első követ, aki látott már tökéletes várost.
Vagy ötven éve szolgáltam a seregben, amely nem volt tisztaságmániásnak mondható. Mégse illett azt válaszolni az ügyeletes tiszt kérdésére (tiszta-e már a körlet, katona?), hogy tiszta, mert akkor…
Inkább szerényre fogva így válaszoltunk: Tisztított.    

Szólj hozzá!


2018.05.21. 09:19 emmausz

Zizegés

Kicsit Karinthy Mauthner Ödön-jére hajaz:
Tegnapelőtt keresztelő, huszonegy résztvevővel.

Tegnap Zs és M családja jelen rajtunk kívül.
Ma Zs.-ék délután haza.
Holnap kettecskén, bús öregem.
Übermorgen…
De holnap kinyitnak a boltok.
Holnap megtankolok a kb. 400/l árú benzinből.
Holnap megérdeklődöm a dokitól, hogy hogy vagyok.
Az idő egyebekben remek,
a füge a ház előtt még éretlen,
a fű lekaszálva.
(A fűkaszálókat a mindig elégedetlen helyi lakosság-népség előbb azért marasztalta el, mert későn fogtak a felmagzó perje lekaszálásához,
majd azért, mert ebédidőben abbahagyták a fűnyírást,
utóbb azért, mert, ha máshová rendelték őket, kimaradtak bizonyos fűsávok,
mások meg az egyenetlen magasságú nyírás miatt.
Erre kontráztak rá azok, akik szerint alig maradt fű a gyökéren, így ki fog sülni a napon.
Az igazság pedig az, hogy mindig zöldell valami a réten.
Ha fű, akkor fű,
ha hosszú, akkor hosszú,
ha rövid, akkor az,
ha még rövidebb, akkor bábakalács,
ha sivatagi szárazságú, akkor valamiféle bőrlevelű, vaskos, már-már kaktuszszerű növényfaj érvényesül.
A nótaszöveg szerint
télen nagyon hideg van,
nyáron nagyon meleg van,
ősszel esik az eső,
soha sincsen jó idő.
Ugyanez a nyafogást érzem a gyeppel örökké elégedetlenkedő honfitársaink megnyilvánulásaiban.)

Szólj hozzá!


2018.05.20. 10:37 emmausz

Piros pünkösd napja

Emlékezetem szerint a tegnapi veszteséglistán csak egy apró pohárka, egy sószóró és egy mini üveg-„angyal” szerepel, ami teljesen belefér a normál menetbe. Az erkélyről kiügytelenkedtetett egy buborékfújó-szár, és több ízben kilötykölték a gyerekek a fújáshoz használt masszát. Őszintén szólva alig várom, hogy valahogyan kilötykölődjön az összes, mert addig muszáj mantrázni a tanítást: Tartsd függőlegesen a palackot, mert kiömlik belőle a lé. Ezt mindig megértik a gyerekek, és tíz perc múlva vidáman kilötykölik a buboréknak valót.
Így volt ez már régen, így van ez ma is és vélhetően holnap is így lesz.
De ha már ma mindent kilötykölnének, holnap nem kellene foglalkozni a dologgal.   

Egyebekben nagyon aranyosak. Egyikük elképzeli, hogy a nagyi valamiből képes a lakásban működő nyilat készíteni nyílvesszőkkel. Még szerencse, hogy nincs itt hajlékony fa, mert hozzáfognának nyilazni a lakásban, és mi tagadás ez veszélyes sport. Nincs új a nap alatt. Karinthy Tanár úr kérem-ében a gyermekcsét az foglalkoztatja, hogy hogyan tudna fürdőszobacsapból atombombát készíteni.  
Más nincs, illetve van, piros pünkösd napja.
Négynegyvennégykor ébredtem, kb. akkor amikor a nap.
Mindenesetre már világos volt.
Elég gyorsan talpra állt az egész család.

Szeretnek ébren lenni, enni-inni, játszani.

Szólj hozzá!


2018.05.19. 19:56 emmausz

Találkozások

Ma is biztosan hatalmas horderejű akciók zajlottak le a világpolitikában, tovább erjedtek a társadalmakban felgyülemlett feszültségek, mégis arccal saját családunk felé orientálódtunk a nap folyamán.
Unokánk, Rita keresztelőjére gyűlt össze nálunk a család huszonegy tagja. Ezt megelőzően megtörtént a szervezés. Hány szék, hány asztal, hány kanál, hány adag kávé, hány adag hidegtál a termelőtől, hány torta a cukrásztól azt is figyelembe véve, hogy ki laktóz, ki tejfehérje érzékeny stb.   
A keresztelést volt osztálytársam végezte, Ritácska pedig értelmesen viselkedett mindvégig. Hivatalosan meg van hívva az egyházba, az Isten országába.  
Az akcióhoz gyönyörű időt kaptunk, megünnepeltük K. lány születésnapját is, akit Isten éltessen úgy is mint keresztmamát.
Persze fotóztam is az eseményeket. Sőt megragadtam a vissza nem térő alkalmat, hogy a katedrál üvegek adta absztrakt  formákkal is eljátsszam. Ezekből biztosan teszek fel a Fb-ra.  

Szólj hozzá!


2018.05.18. 07:05 emmausz

Végtelen

Ma sűrű nap előtt állunk.
Holnap keresztelő, húsz vendég lesz itt, esz-isz, beszélget. Valahogyan asztalhoz is kell ülniük.
Ma, üzletközpont, bevásárlás lakás-porszívózás, magunk rendbe szedése, a lakásban szükséges átalakítások, Zsuzsáék érkezése (öt fő) két vendégéjszakára.  
Most nem is akarok új dolgokat kitalálni a poszthoz.
Ide írom, amire tegnap A CSÖND EREJE c. könyv ihletett.
Végtelen
Végtelen a kör,
Végtelen a tér,

Végtelen az idő,
Végtelenek a felhők
Végtelen a véges
Végtelen a fajok gazdagsága
Végtelen a nyelvek kifejezőképessége
Végtelen a szépség
Végtelen a hangok variálhatósága
Végtelen a színek sokfélesége
Végtelen a mikrokozmosz
Végtelen a makrokozmosz  
Végtelen a szeretet
Végtelen az Isten
Végtelenül hangos a csönd  

Szólj hozzá!


2018.05.17. 06:12 emmausz

Gondolatok hajnalban

Sören Kierkegaardtól származó gondolat: A mi korunkban minden, még a legjelentéktelenebb vállalat, a legsemmitmondóbb közlemény is az idegek megrendítésére vannak alapítva, hogy megmozdítsa a tömeget, a sokaságot, a publikumot és ez a lárma. Eddig a laza idézet, és ami érdekes, ezt a mainál jóval visszafogottabb időszakban jelentette ki. Hol volt akkor még a tévé, hol a minden hír és egyáltalán, minden közlendő alá rakott obligát dobolás, füttykoncert, taps vagy másféle hangicsálás, szép új világunk kötelező káosza.
***
Sebő Ferenctől pedig egy szellemes mondás: A hagyományt nem ápolni kell, hisz nem beteg. Nem őrizni kell, mert nem rab. Hagyományaink csak akkor maradhatnak meg, ha megéljük őket! Ő valóban úgy tett, ahogyan beszéle.
***
A Csönd c. könyvben olvasom: A nap, a hold, a csillagok teljes csöndben vannak a mi fülünk számára, de mégis lényeges szavuk és üzenetük a mi földi létünknek. Létezik a csillagok beszéde, amelyet nem tudunk sem megismerni, sem megérteni, de Isten tökéletesen hallja. … A három ifjú éneke a mindenség himnusza … a nap és a hold, az éjszakák és a nappalok, az égitestek, a hegyek és a halmok, a források és a kútforrások, a tengerek és a folyóvizek, a tenger állatai és az ég madarai áldják az Urat, és dicséretét éneklik. (135. o.)  Ha meggondolom, hogy a természetfotókkal mit akarok, alighanem csak annyit, hogy az előzőket igazoljam, mintegy képi bizonyítékait adjam. A világ szép és hatalmas, titokzatos és többnyire némán sóhajtozik.

Szólj hozzá!


2018.05.16. 07:06 emmausz

Két lehetőség mindig van

A régi és hosszú viccből idézek:
Vagy besoroznak, vagy nem, ha nem, nincs semmi baj, ha igen, két lehetőség van: Vagy elmegyünk a háborúba, vagy nem.
Ha nem megyünk el, nincs semmi baj. Ha elmegyünk, újra van két lehetőség: Vagy meghalunk, vagy nem.
Ha nem halunk meg, nincs semmi baj. Ha meghalunk, van két lehetőség: Vagy eltemetnek minket, vagy a csatamezőn maradunk.
Ha csatamezőn maradunk, nincs semmi baj. Ha eltemetnek minket, van két lehetőség…  és így tovább, és így tovább.
Szövettani patthelyzet esetére alkalmazva a viccet: Ha a kimutatott érték határeset: se jó, se rossz, akkor vagy jóindulatú marad, vagy nem.
Ha igen, akkor nincs baj, ha nem, akkor van még két lehetőség. Vagy nem foglalkozom vele, vagy igen.
Ha igen, akkor két lehetőség van, vagy az intravénás kemót kapok vagy a tablettásat. Ha a tablettást választom, akkor a mellékhatások miatt vagy megutálom, vagy nem. Ha nem, akkor nincs baj.
Ha igen, akkor két lehetőség van, vagy befekszem 12 alkalommal két napra a kórházba, vagy ambulanter otthon szórakozom vele egy évig. Ha befekszem, az biztonságosabb.
Ha nem, akkor is két lehetőség van, vagy végig csinálom, vagy abbahagyom.
Hát nem az orvos feladata, hogy biztonsággal felmérje a módozatok hasznosságát?

Szólj hozzá!


2018.05.15. 09:54 emmausz

A májusi eső aranyat ér

Hogy a májusi hidegfront mit ér, saját fejemen tapasztalom. Kicsit érzem, hogy van. Nem fáj, de mintha, és fülzúgásom felerősödik. Nem panaszképpen közlöm ezeket, csupán azért, hogy akik hasonlóképpen éreznek, ne gondolják, hogy egyedüli páciensei a lehűlésnek.
Viszont.
A májusi eső aranyat ér – tartja méltán a közmondás.
Mégis berzenkedünk ellene.
Mert nedves,
mert hűvös,
mert alulöltöztünk,
mert nem vittünk esernyőt,
mert a nyakunkba csöpög a víz a vadgesztenyefákról,
mert eldugult az úttesten a csatornanyílás, és keresni kell az utcai átkelés lehetőségét.

A májusi eső aranyat ér, még akkor is, ha az óvoda holnapra hajókirándulást szervezett. Fordítva kellett volna fogalmazni: Ha jó az idő, kirándulást szervez sebtében az óvoda.
Már mindegy.

A májusi eső aranyat ér.
(Fiacskám, nem érted? Leírod ötszázszor, és nem használhatsz hozzá indigót!) 

A májusi eső aranyat ér.
A májusi eső aranyat ér.
A májusi eső aranyat ér.
A májusi eső aranyat ér.
A májusi eső aranyat ér.
A májusi eső aranyat ér.
A májusi eső aranyat ér.
A májusi eső aranyat ér.
A májusi …
Mondom, ötszázszor!

 


 



  

 

Szólj hozzá!


2018.05.14. 10:30 emmausz

Ingyen szépek

Mise után a plébánia kertjébe óvakodtam, hogy felvételeket készítsek a szinte egy időben nyíló virágokról. Olyan szemgyönyörködtetők, hogy az emberben felmerül, ha csak poénból is: nem sérti vajon a személyiségi jogaikat, ha lefotózom őket.
Persze nem, mint a hajléktalanok esetében.
VD írja, hogy először adott kétezret, mert le akarta fényképezni a párt, egy idősödő nőt és egy férfit. A szociofotó jól sikerült.
Másnap ugyancsak fotózni szerette volna őket, de immár csak ötezrese volt.
Kérdezte őket, hogy vissza tudnának-e adni háromezret. Persze, hogy nem. Megkapták a nagyobb pénzt. Délután aztán újra összefutottak az utcán. A férfi azt kérdezte, hogy D. fizetne-e egy kávét nekik?
Mire ő csak huncutul elmosolyodott.

Hát ez a helyzet a személyiségi jogok környékén.
Szeretem D adakozókészségét, s az akciókról szóló tájékoztatását is. A legérdekesebbet is idemásolom:
Az öregasszony két befőttesüveget árusított száz forintért. D. odament hozzá és mint írja: „Lealkudtam ezerre”. Majd a következő sarokig magával vitte a zsákmányt, nehogy megsértse a hölgyet. Csak ott tette le egy fal tövéhez a neki nem kellő befőttesüvegeket.

Én meg maradok a virágoknál.
Ingyen szépek és nem is feleselnek velem.

Szólj hozzá!


2018.05.13. 07:19 emmausz

Diakónusszentelés

Tegnap diakónusszentelésen vettünk részt. Elek Lacit szentelték a Mária utcában.  Minden mindennel összefügg.  Mondom induláskor feleségnek: Amikor a piaristákhoz jártam a Mikszáth térre, egy lelkigyakorlat közben betértem a közeli templomba, ami a Horánszky és a Mária u. között van. A Jézus Szíve-templom. Betértem, mert nyitva volt, betértem, mert csendben szerettem volna gondolkozni a jövőm felől. Mondom az asszonynak: Ha MM osztálytársam nem irigyli meg belső csendemet, és nem tolakodik oda, hogy összetörje összeszedettségemet, lehet, hogy pap lettem volna.
Volna… de hiszen nem úgy lett.
Megérkezünk a templomhoz. Kezelek a jezsuita lap főszerkesztőjével és a tartományfőnökkel. Mondják, hogy nem nekem szól a díszsorfal. Mosolyogva vettem tudomásul.
Azért bevonulunk a hűvös falak közé.
Tegnap 30 fok körüli meleg volt. De volt itt már negyven fok is, amikor Szabó F. aranymiséjét koncelebrálta. Az ég hol takart, hol élesen süt a nap. Ilyen volt Esztergomban is az idő Beton (Balás Béla) püspökszentelése alkalmával.   
Egyszer csak hallom, hogy serceg a mikrofon. De mégse. Záporeső hangja ez. Egy néhány hatalmas mennydörgés ráerősít megállapításomra.
Lacinak takarót helyeznek a kőpadlóra. A Mindenszentek litániája következik. Mi állunk végig, ő hason fekszik a takarón. Átéli azoknak a közbenjáró jelenlétét, akiket felismer a sorolt szentek közül. … ora pro nobis, könyörögj érettünk – tér vissza refrénszerűen a szöveg, csaknem úgy, mint az évszázadokkal korábban keletkezett Monteverdi-vesperásban.
(Most ide írom, mert sokan eltévesztik a francia szent Vianney Szent János nevének ejtését. Viannei a helyes ejtés, sokan viennainak mondják. Vienna Bécs volna, de hát az arsi plébános nem osztrák, hanem francia.)  
Áldozás.
Az egyik áldoztató az ország legnagyobb papi méltósága, Erdő bíboros prímás, a másik Elek Laci a legfrissebben szentelt diakónus. Érdekes a kontraszt.
Elvonul mellettem Laci apja, aki a Regnum Marianum egyik veteránja. Egyszer egy öreg regnumiról azt erősítgette méltatója, hogy olyan régi tag, hogy ő még ismerte Lenin elvtársat. Mire valaki megjegyezte Elek K.-ról, hogy ő maga Lenin elvtárs, mármint hogy olyan régi regnumi.
***
Ma jó volt másodszor felkelni. Hajnaltól álmodtam. Azt álmodtam, hogy el vagyok veszve, mert nincs megfelelő ruhám, mert szörnyű időjárási viszonyok között ténfergek számomra ismeretlen tájon, s mikor feltűnik egy villamos megmentésemre, a végállomáson jegyet akarok váltani, de nem tudnak visszaadni a tízezresemből. Ezért mérgemben felébredtem.
Hét éve ingyen utazom, de nincs is rá szükségem, mert hálószobámban fekszem, és hét ágra süt a nap.
Nyomban felkeltem.     

2 komment