Mickey webnaplója

Véleményem a valóságról, annak egy-egy kiragadott darabkájáról. Főleg irodalomszeretetem, vallásom, kedvelt zenéim, saját élettapasztalataim lenyomatai ezek a rövid írások, amelyeket naponként megfogalmazok. Tehát egyfajta napló, füves könyv, önéletírás, (családi) eseménytár, benyomásaim laza szövésű összegzése mindarról, ami körülvesz. Reményeim szerint fotóimmal tarkítva.

Friss topikok

  • emmausz: Kissé elmozdultak a megfejtendők, de azon belül ismétlődések vannak a magazin számain belül. Más l... (2018.11.15. 19:36) Kellő öniróniával...
  • gond/ol/a: Váli Dezső? (kapott egy verskötetet, ,,nem lányomtól de az övét!) izgulok, ott végezte-e :) Egyébk... (2018.11.07. 16:45) A könyvekhez való rendetlen ragaszkodás
  • gond/ol/a: Igen, ez a mit hagyunk itt gondolata.... hogy mi lesz velük, már nem rénk tartozik :( Mi azlrt csa... (2018.11.06. 09:52) Megfontolások
  • emmausz: Ma már létezik olyan műszer, amelyik automatikusan megmutatja, hogy hol lehet eredményes a branül ... (2018.11.03. 04:56) Írástudó képmutató
  • emmausz: Így valahogyan. Most jöttem haza az utolsó kemóról. Mi tagadás, elég volt! (2018.11.02. 09:43) Szó-lok

Utolsó kommentek

  • emmausz: Kissé elmozdultak a megfejtendők, de azon belül ismétlődések vannak a magazin számain belül. Más lapok esetén meg kell tanulni amazok szókincsét, sőt észjárását is, ha boldogulni akarok. Mivel golyó... (2018.11.15. 19:36) Kellő öniróniával...
  • exbikfic: Tekintve, hogy a keresztrejtvények kérdései rengeteg azonosságot hordoznak, egyáltalán nem csodálkozom, hogy észre se vetted, hogy ugyanazt a lapszámot fejted. Én azért szoktam le a vonatozós idősza... (2018.11.15. 08:54) Kellő öniróniával...
  • gond/ol/a: Váli Dezső? (kapott egy verskötetet, ,,nem lányomtól de az övét!) izgulok, ott végezte-e :) Egyébként van egy olyan érzésem, hogy csak győzködöd magad.... (2018.11.07. 16:45) A könyvekhez való rendetlen ragaszkodás
  • gond/ol/a: Igen, ez a mit hagyunk itt gondolata.... hogy mi lesz velük, már nem rénk tartozik :( Mi azlrt csaj hagyjuk!!!! (2018.11.06. 09:52) Megfontolások
  • emmausz: Ma már létezik olyan műszer, amelyik automatikusan megmutatja, hogy hol lehet eredményes a branül beültetése. De mi még nem tartunk ott, hogy alkalmaznák. A nővérkék tapasztalatára kell hagyatkoznunk. (2018.11.03. 04:56) Írástudó képmutató
  • Utolsó 20

2006.05.10. 08:51 emmausz

A magyar valóság úgy fest, hogy két társadalmi vonulata meghatározó. Az egyik a nemzeti értékekben gondolkodók köre, a másik a globalizmus hívei, kb. a nemzetközi nagytőke érdekeit képviselőké. Ugyanilyen sorrendben az egyik nagyjából szegény, a másik nagyjából gazdag. És ugyanilyen sorrendben az egyik nagyjából valláserkölcsi alapon áll, a másik erkölcse a siker. Utóbbi szemében valóságos erkölcstelenséggel ér fel a kudarc. Érdekérvényesítő képessége hasonlíthatatlanul nagyobb, mint az előbbié. Eszköze többek között a fojtás, amiről már említést tettem.
A 2006-os évben sokakban felmerül: hogyan tovább, vagy ha úgy tetszik, mi is keressük azokat a kapaszkodókat, melyek kapcsán Keresztelő Szent Jánoshoz ilyen kérdéssel fordultak a vámosok, a katonák, különféle emberek: „És mi mit tegyünk?”
Ő elmondta kinek-kinek, hogy mit tegyen. Más ízben Jézus is elmondta. Pl. ezt mondta: „Szerezzetek barátokat a hamis mammonból.”
Én is ilyesvalamit vélek felismerni. A nemzeti affinitású térfélen tartózkodók nem fedik le a gazdaság minden részét űzött foglalkozásukkal. Úgy látom, hogy elsősorban az igazságszolgáltatás (ügyvédek, ügyészek, bírók), a bank- és egyáltalán a pénzvilág, a menedzsment, a tömegtájékoztatás (média, sajtó), a politikusi pályán mozognak aránytalanul kevesen. Ha tehát azt akarjuk, hogy ráhatásunk legyen a társadalom, a gazdaság, a politika, a gazdasági és államigazgatási területekre, akkor gyakorolnunk kell, akkor el kell kezdeni képeznünk magunkat ezekben az irányokban. Akkor gyermekeinket küldenünk kell ezekre a pályákra, mert különben olyan kezdők maradunk bennük, mint az első generációs autóvezetők. Nincs modellünk, nincs előképünk, nincs rutinunk, nincs mondandónk, jószerével kérdéseket se tudunk megfogalmazni, nemhogy megválaszolni őket. Jelenlegi képzetségünk kevés ahhoz, hogy lefedjünk mindenféle gazdasági ágat, elsősorban tehát az irányításhoz szükségeseket. A vasfogú tőkésvilág pedig a fojtás többé-kevésbé tudatos nagymestere. Ellenszélben kell betörnünk a territóriumukra. Tetszésük ellenére. Ráadásul úgy, hogy értékőrzők maradjunk. (Ha te járnál ott, ahol én jártam, nem volnál már ártatlan - énekelte Szörényi egykor.)

Egyszerű volna is mindez, ha nem éreznénk, tapasztalnánk lépten-nyomon, milyen szalmaláng természetűek vagyunk. Márpedig a vázolt felismerés átfutási ideje egy vagy talán néhány emberöltő. Vajon van-e rá elég időnk, van-e rá elég kitartásunk, van-e elég tudatosság bennünk, hogy egyáltalán felismerjük, mit jó tennünk.

És addig? Addig folyvást küszködni kell, állapítja meg Petőfi, aki maga is úgy látta, hogy nem jött még el a Kánaán. Nos addig naponta meg kell vívni csatánkat önmagunkkal. Hogy mind alkalmasabbakká legyünk a jövőnkre. Aki egy szemetet eltakarít, az anarchiának ad vele egy pofont. Aki pedig szemetel, maga is anarchistává lett.

Szólj hozzá!


A bejegyzés trackback címe:

https://emmausz.blog.hu/api/trackback/id/tr415167243

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.