Ma reggel a misén esett be, hogy mi magunk a teremtésnek engedelmeskedünk, amikor felvesszük a természet törvényeit és megvalósítjuk létünk által. Mire gondolok? Nem kevesebbre, mint hogy az ősrobbanást követően milliárd évekkel ezelőtt igen gyorsan keletkeztek az elemek. A térben szétszóródva (nem jó a megfogalmazás, mert a tér anyagot feltételez, tehát helyesbítek) a szétszóródás útján teret képezve, égitestekké sűrűsödve a Teremtő koncepcióját valósítják meg. Lélekvándorlás nincs, de anyagvándorlás van. A vízmolekulák zöme ősrégi, és nemcsak a szamár nóta igaz, (ki a Tisza vizét issza, saját vizét issza vissza), hanem – ha tetszik, ha nem – a körforgás révén, ki tudja hányszor egyes vízmolekulákat valószínűleg visszaiszunk magunk is. De nemcsak a vízzel vagyunk így, hanem mindenféle – évmilliárdok óta önmagával azonos – elemmel. Elsősorban a szénnel, hidrogénnel, de valamennyi nyomelemmel is így járunk. Ilyen értelemben, ha akarom, ősöreg vagyok, testem anyagait tekintve egyidős a földdel, mit a földdel, az univerzummal. Ilyen értelemben igaz Mica megjegyzése: Néha szélvédő vagyok, néha bogár. A szélvédő szilíciumból és még sok egyébből áll. Egyszer csak „porrá” lesz. Beleépülhet a tápláléklánccal felvett anyagok között a bogárba. A tyúk megeszi a bogarat, mi a tyúkot. Így állunk hol szélvédőből, hol bogárból, hol mindkettőből.
Minden mindennel összefügg. Mindenki mindenkivel összefügg. A gyilkos és a hóhér – anyagát tekintve – egykorú. A gyilkos anyaga jelentkezhet később valamely áldozatban, az áldozaté pedig a gyilkosban, és viszont.
Ezek oka: anyagunkat az univerzum el nem vesző, csak átalakuló készleteiből kölcsönözzük, s vissza is adjuk neki elfáradás után. Nem anyagaink fáradnak el, hanem azok a biomechanikus szerkezetek, melyekké szervesülnek a természeti törvényeknek engedelmeskedve. Most értem vissza az első állításhoz: Mi anyagainkat tekintve a teremtésnek engedelmeskedünk. Jézus Krisztus pedig a Teremtőnek engedelmeskedett mindhalálig, mégpedig a kereszthalálig – rögzíti Szent Pál. És ezzel máris a mise közepén találom magamat.
Utolsó kommentek