Mickey webnaplója

Véleményem a valóságról, annak egy-egy kiragadott darabkájáról. Főleg irodalomszeretetem, vallásom, kedvelt zenéim, saját élettapasztalataim lenyomatai ezek a rövid írások, amelyeket naponként megfogalmazok. Tehát egyfajta napló, füves könyv, önéletírás, (családi) eseménytár, benyomásaim laza szövésű összegzése mindarról, ami körülvesz. Reményeim szerint fotóimmal tarkítva.

Friss topikok

  • emmausz: Kissé elmozdultak a megfejtendők, de azon belül ismétlődések vannak a magazin számain belül. Más l... (2018.11.15. 19:36) Kellő öniróniával...
  • gond/ol/a: Váli Dezső? (kapott egy verskötetet, ,,nem lányomtól de az övét!) izgulok, ott végezte-e :) Egyébk... (2018.11.07. 16:45) A könyvekhez való rendetlen ragaszkodás
  • gond/ol/a: Igen, ez a mit hagyunk itt gondolata.... hogy mi lesz velük, már nem rénk tartozik :( Mi azlrt csa... (2018.11.06. 09:52) Megfontolások
  • emmausz: Ma már létezik olyan műszer, amelyik automatikusan megmutatja, hogy hol lehet eredményes a branül ... (2018.11.03. 04:56) Írástudó képmutató
  • emmausz: Így valahogyan. Most jöttem haza az utolsó kemóról. Mi tagadás, elég volt! (2018.11.02. 09:43) Szó-lok

Utolsó kommentek

  • emmausz: Kissé elmozdultak a megfejtendők, de azon belül ismétlődések vannak a magazin számain belül. Más lapok esetén meg kell tanulni amazok szókincsét, sőt észjárását is, ha boldogulni akarok. Mivel golyó... (2018.11.15. 19:36) Kellő öniróniával...
  • exbikfic: Tekintve, hogy a keresztrejtvények kérdései rengeteg azonosságot hordoznak, egyáltalán nem csodálkozom, hogy észre se vetted, hogy ugyanazt a lapszámot fejted. Én azért szoktam le a vonatozós idősza... (2018.11.15. 08:54) Kellő öniróniával...
  • gond/ol/a: Váli Dezső? (kapott egy verskötetet, ,,nem lányomtól de az övét!) izgulok, ott végezte-e :) Egyébként van egy olyan érzésem, hogy csak győzködöd magad.... (2018.11.07. 16:45) A könyvekhez való rendetlen ragaszkodás
  • gond/ol/a: Igen, ez a mit hagyunk itt gondolata.... hogy mi lesz velük, már nem rénk tartozik :( Mi azlrt csaj hagyjuk!!!! (2018.11.06. 09:52) Megfontolások
  • emmausz: Ma már létezik olyan műszer, amelyik automatikusan megmutatja, hogy hol lehet eredményes a branül beültetése. De mi még nem tartunk ott, hogy alkalmaznák. A nővérkék tapasztalatára kell hagyatkoznunk. (2018.11.03. 04:56) Írástudó képmutató
  • Utolsó 20

2006.06.13. 09:00 emmausz

körforgás

Ma reggel a misén esett be, hogy mi magunk a teremtésnek engedelmeskedünk, amikor felvesszük a természet törvényeit és megvalósítjuk létünk által. Mire gondolok? Nem kevesebbre, mint hogy az ősrobbanást követően milliárd évekkel ezelőtt igen gyorsan keletkeztek az elemek. A térben szétszóródva (nem jó a megfogalmazás, mert a tér anyagot feltételez, tehát helyesbítek) a szétszóródás útján teret képezve, égitestekké sűrűsödve a Teremtő koncepcióját valósítják meg. Lélekvándorlás nincs, de anyagvándorlás van. A vízmolekulák zöme ősrégi, és nemcsak a szamár nóta igaz, (ki a Tisza vizét issza, saját vizét issza vissza), hanem – ha tetszik, ha nem – a körforgás révén, ki tudja hányszor egyes vízmolekulákat valószínűleg visszaiszunk magunk is. De nemcsak a vízzel vagyunk így, hanem mindenféle – évmilliárdok óta önmagával azonos – elemmel. Elsősorban a szénnel, hidrogénnel, de valamennyi nyomelemmel is így járunk. Ilyen értelemben, ha akarom, ősöreg vagyok, testem anyagait tekintve egyidős a földdel, mit a földdel, az univerzummal. Ilyen értelemben igaz Mica megjegyzése: Néha szélvédő vagyok, néha bogár. A szélvédő szilíciumból és még sok egyébből áll. Egyszer csak „porrá” lesz. Beleépülhet a tápláléklánccal felvett anyagok között a bogárba. A tyúk megeszi a bogarat, mi a tyúkot. Így állunk hol szélvédőből, hol bogárból, hol mindkettőből.

Minden mindennel összefügg. Mindenki mindenkivel összefügg. A gyilkos és a hóhér – anyagát tekintve – egykorú. A gyilkos anyaga jelentkezhet később valamely áldozatban, az áldozaté pedig a gyilkosban, és viszont.  

Ezek oka: anyagunkat az univerzum el nem vesző, csak átalakuló készleteiből kölcsönözzük, s vissza is adjuk neki elfáradás után. Nem anyagaink fáradnak el, hanem azok a biomechanikus szerkezetek, melyekké szervesülnek a természeti törvényeknek engedelmeskedve. Most értem vissza az első állításhoz: Mi anyagainkat tekintve a teremtésnek engedelmeskedünk. Jézus Krisztus pedig a Teremtőnek engedelmeskedett mindhalálig, mégpedig a kereszthalálig – rögzíti Szent Pál. És ezzel máris a mise közepén találom magamat.                

Szólj hozzá!


A bejegyzés trackback címe:

https://emmausz.blog.hu/api/trackback/id/tr985167267

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.