Mickey webnaplója

Véleményem a valóságról, annak egy-egy kiragadott darabkájáról. Főleg irodalomszeretetem, vallásom, kedvelt zenéim, saját élettapasztalataim lenyomatai ezek a rövid írások, amelyeket naponként megfogalmazok. Tehát egyfajta napló, füves könyv, önéletírás, (családi) eseménytár, benyomásaim laza szövésű összegzése mindarról, ami körülvesz. Reményeim szerint fotóimmal tarkítva.

Friss topikok

  • Klári Bodó: Sajnálom, hogy elment. Nagyon szerettem őt. Nyugodjon békében. (2018.08.03. 21:48) Mi újság?
  • Klári Bodó: Kedves Mick! Remélem, a Kútvölgyi szórakoztató programjait hamar befejezed. Legyél otthon minél el... (2018.07.11. 20:22) Kútvölgyi
  • exbikfic: Talán a kiküldött tudósító csak akkor tud megszólalni, amikor hallja a stúdióból jövő mondat végét... (2018.07.09. 20:56) x y z α
  • MGracchus: En is Isten tenyeren vagyok, es ez a letezo legjobb, ami tortenhet velem. (2018.06.11. 08:42) Mi lesz veled, világ?
  • gond/ol/a: de épp a rettenetességek feldolgozása motivációjában látott valami majdnem rettenetest (emberi gya... (2018.05.30. 14:15) Még egyszer GULAG

Utolsó kommentek

  • Klári Bodó: Sajnálom, hogy elment. Nagyon szerettem őt. Nyugodjon békében. (2018.08.03. 21:48) Mi újság?
  • emmausz: Lehet, hogy megtette, bár váratlanul érhette a halál. R.I.P. (2018.08.03. 19:09) Mi újság?
  • Klári Bodó: T. Ákos egyszer azt mondta, hogy átadja az írásait a Széchényi Könyvtár kézirattárának. Nem tudom, létezik-e még ez a szolgáltatás és tényleg ott vannak-e az ő kéziratban maradt munkái. Kutatójeggye... (2018.08.03. 16:18) Mi újság?
  • Klári Bodó: Kedves Mick! Remélem, a Kútvölgyi szórakoztató programjait hamar befejezed. Legyél otthon minél előbb, jobb egészségben! (2018.07.11. 20:22) Kútvölgyi
  • exbikfic: Talán a kiküldött tudósító csak akkor tud megszólalni, amikor hallja a stúdióból jövő mondat végét - tehát ha még tovább beszélne az itteni műsorvezető, akkor azt is meg kellene várnia. Persze előz... (2018.07.09. 20:56) x y z α
  • Utolsó 20

2018.03.30. 08:56 emmausz

Passió napja, nagypéntek

Két napja megnéztem a Mel Gibson-féle passiót. Írtam is róla. Most is azt teszem. Nézem a filmet a számítógépen.
Ránézek az idővonal végére.
Két óránál valamivel hosszabb a film.
Ránézek az órára.
Még másfél óra a szenvedésből, még egy óra, még mindig félóra.
Kinézek az ablakon.
Egy Siemens-vonat húz át az ablakkivágásban.
A töltésen haladva mit sem tud róla, hogy én itt benn Krisztus kínszenvedésének szemlélője vagyok. A film valósága és a külső tér valósága egy valóság, és mégse az. Az egy valóság két szélső helyzetű része. Itt a mindent tudó előre látó, és mégis minden szenvedést felvállaló Krisztus végtelen kínjának soron következő darabkája, ott a relatív komfort letéteményese, a biztonságosnak vélt utazás képe. Én pedig a kettő között ülök nem túl kényelmes, leselejtezésre váró forgószékemben. És szemlélem ezt és azt.
Érzéseimet persze elsősorban az értünk-szenvedés megtestesítőjével történtek, Krisztus szenvedése és kereszthalála uralja.
***
A torinói lepel alapján a mai technika jóvoltából megalkották Krisztus plasztikus testét. Kb. 1,80 magas férfi volt, egy fejjel magasabb kortársai átlagmagasságánál. Testét kb. hatszáz, ostorcsapás okozta sérülés fedte. Arca nagyon hasonlít a korai Krisztus-ábrázolások tekintetéhez. (Emerick Katalin említi, hogy sírjában az alá és fölé tett külső gyolcsokon megjelentek a szenvedésének lenyomatai.) A dolog rendkívülisége abban áll, hogy a belső gyolcsok tiszták maradtak. És mégis.    
***

Mikor egy gyenge kórust hallgatok, belső drukk van bennem, hogy vajon végig tudják-e énekelni a vállalt művet nagyobb hamisságok, megtorpanások, kihagyások nélkül. Pedig a zeneélvezetnek nem erről kellene szólnia, hanem át kellene adnunk magunkat annak a közegnek, amely éteri magasságokba lendíti a hallgatókat, mert igazi beleéléssel szólal meg a mű. Amikor a kórus tagjai nem tudnak téveszteni, mert benne vannak a muzsikában, és a zene szárnyalásának önfeledt részeivé válnak. A reneszánszban sok ilyen kórus lehetett.
Nincs egy hete, hogy egy ortodox-éneket fújó kar ebben az élményben részesített. Hangzásvilágának tökéletes tisztasága, a közös éneklésbe beleolvadó szólamok egyöntetűsége megdobogtatta szívemet. Szép rádiófelvétel volt.   
***       
A GULAG-ból idézem.
„Fasztyenko átkarolta a vállamat és így beszélt:
   Helyt állni az igazságért
   Semmi: azért ülni kell!”
Nem tudom oroszul, de a szójáték magyarra tétele kitűnő, akár tükörfordítás, akár nem az.
Van ilyen, amikor jel értékű emberek ülnek, akik bár nem akarnak ülni, de a börtönt és a szenvedést is vállalják, ha sorsuk úgy hozza, hogy nem lehet a börtönt elkerülni.
Hány ilyen volt idehaza is. 
   

3 komment


A bejegyzés trackback címe:

https://emmausz.blog.hu/api/trackback/id/tr1713789902

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

exbikfic · exbikfic.blog.hu 2018.03.30. 11:16:35

Oroszul is jól kijön, mert a helytállni-ban benne van az állni (стоять), a börtönben ülést pedig oroszul is az ülni (сидеть) igével fejezik ki.

emmausz 2018.03.30. 12:21:38

Reméltem, hogy megtalálom az orosz eredetit a neten, s reményem alapos volt, de a cirill jeleket ez a komment
nem veszi be. Átírva kb.
Eta sto - sztajaty za pravdu!
Tü za pravdu paszigyí!

exbikfic · exbikfic.blog.hu 2018.03.30. 22:11:29

A lényeget jól visszaadja a fordítás, tömörebben, mintha szolgaian lefordították volna.