Mindennap három jó dolgot fel kell tudni sorolni, olyat, ami tényleg jól esett, örömteli meglepetésként hatott stb.
1. hosszú télies időjárás után enyheség fogad hajnalban. Kinyitom a háló ajtaját, felüdít a friss levegő, örülök a madarak énekének. Tudván tudom, hogy nem nekem szól a daluk, hanem párhívogató, territóriumkijelölő hangicsálása a hím rigóknak, de én is hallom. Lehet, hogy fordítva is működik a dolog: (állítólag a tehén több tejet ad Mozart-zenét hallván).
2. A reggeli kávé mindig feldob. Valahogyan rendezi bennem a vér áramlását, elhalkul kicsit a fülzúgásom, felébreszt, meleg és aromás.
3. Még ma megyünk a gyerekekért délután az óvodába. Ez is szeretem-tevékenység.
Eszembe jutnak azok az idők, amikor három felé vittem három lányunkat. Bölcsődébe, óvodába, ott is a kiscsoportba és a középsőbe, majd később fiunkat az oviba. Máig fülembe cseng egy ösztövér nagyapa váltig hangoztatott és teljesen hiábavaló kérése, amelyet ovis unokájának szegezett mindahányszor:
- Na, ki fog köszönni?
Költői kérdés volt, hiszen az uncsi, talán Ferike volt a neve, még véletlenül se köszönt soha senkinek.
Igazi munkamegosztás volt ez köztük: Az öreg nógat, az unoka pedig nem teljesít.
Ha jól számolom a jó dolgokat, megvolt a három. És még nincs este.
Történtek kellemetlenebb valamik is a nap folyamán, de az „illetékes elvtárs”-sal vallom: „Elvtársak! Mér mindig a rosszat…?”
Tényleg, miért mindig a rosszat? Kérdezhetném, a város szívében járva és a plakátháború aljasságaiból mazsolázva.
Idézhetnék belőlük, de nem teszem, mert hát …miért mindig a rosszat???
2018.04.05. 13:59 emmausz
Három pozitív
komment
A bejegyzés trackback címe:
https://emmausz.blog.hu/api/trackback/id/tr3413811982
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek