Mickey webnaplója

Véleményem a valóságról, annak egy-egy kiragadott darabkájáról. Főleg irodalomszeretetem, vallásom, kedvelt zenéim, saját élettapasztalataim lenyomatai ezek a rövid írások, amelyeket naponként megfogalmazok. Tehát egyfajta napló, füves könyv, önéletírás, (családi) eseménytár, benyomásaim laza szövésű összegzése mindarról, ami körülvesz. Reményeim szerint fotóimmal tarkítva.

Friss topikok

  • Klári Bodó: Sajnálom, hogy elment. Nagyon szerettem őt. Nyugodjon békében. (2018.08.03. 21:48) Mi újság?
  • Klári Bodó: Kedves Mick! Remélem, a Kútvölgyi szórakoztató programjait hamar befejezed. Legyél otthon minél el... (2018.07.11. 20:22) Kútvölgyi
  • exbikfic: Talán a kiküldött tudósító csak akkor tud megszólalni, amikor hallja a stúdióból jövő mondat végét... (2018.07.09. 20:56) x y z α
  • MGracchus: En is Isten tenyeren vagyok, es ez a letezo legjobb, ami tortenhet velem. (2018.06.11. 08:42) Mi lesz veled, világ?
  • gond/ol/a: de épp a rettenetességek feldolgozása motivációjában látott valami majdnem rettenetest (emberi gya... (2018.05.30. 14:15) Még egyszer GULAG

Utolsó kommentek

  • Klári Bodó: Sajnálom, hogy elment. Nagyon szerettem őt. Nyugodjon békében. (2018.08.03. 21:48) Mi újság?
  • emmausz: Lehet, hogy megtette, bár váratlanul érhette a halál. R.I.P. (2018.08.03. 19:09) Mi újság?
  • Klári Bodó: T. Ákos egyszer azt mondta, hogy átadja az írásait a Széchényi Könyvtár kézirattárának. Nem tudom, létezik-e még ez a szolgáltatás és tényleg ott vannak-e az ő kéziratban maradt munkái. Kutatójeggye... (2018.08.03. 16:18) Mi újság?
  • Klári Bodó: Kedves Mick! Remélem, a Kútvölgyi szórakoztató programjait hamar befejezed. Legyél otthon minél előbb, jobb egészségben! (2018.07.11. 20:22) Kútvölgyi
  • exbikfic: Talán a kiküldött tudósító csak akkor tud megszólalni, amikor hallja a stúdióból jövő mondat végét - tehát ha még tovább beszélne az itteni műsorvezető, akkor azt is meg kellene várnia. Persze előz... (2018.07.09. 20:56) x y z α
  • Utolsó 20

2018.04.05. 13:59 emmausz

Három pozitív

Mindennap három jó dolgot fel kell tudni sorolni, olyat, ami tényleg jól esett, örömteli meglepetésként hatott stb.
1. hosszú télies időjárás után enyheség fogad hajnalban. Kinyitom a háló ajtaját, felüdít a friss levegő, örülök a madarak énekének. Tudván tudom, hogy nem nekem szól a daluk, hanem párhívogató, territóriumkijelölő hangicsálása a hím rigóknak, de én is hallom. Lehet, hogy fordítva is működik a dolog: (állítólag a tehén több tejet ad Mozart-zenét hallván).
2. A reggeli kávé mindig feldob. Valahogyan rendezi bennem a vér áramlását, elhalkul kicsit a fülzúgásom, felébreszt, meleg és aromás.
3. Még ma megyünk a gyerekekért délután az óvodába. Ez is szeretem-tevékenység.  
Eszembe jutnak azok az idők, amikor három felé vittem három lányunkat. Bölcsődébe, óvodába, ott is a kiscsoportba és a középsőbe, majd később fiunkat az oviba. Máig fülembe cseng egy ösztövér nagyapa váltig hangoztatott és teljesen hiábavaló kérése, amelyet ovis unokájának szegezett mindahányszor:
- Na, ki fog köszönni?  
Költői kérdés volt, hiszen az uncsi, talán Ferike volt a neve, még véletlenül se köszönt soha senkinek.
Igazi munkamegosztás volt ez köztük: Az öreg nógat, az unoka pedig nem teljesít.
Ha jól számolom a jó dolgokat, megvolt a három. És még nincs este.
Történtek kellemetlenebb valamik is a nap folyamán, de az „illetékes elvtárs”-sal vallom: „Elvtársak! Mér mindig a rosszat…?”
Tényleg, miért mindig a rosszat? Kérdezhetném, a város szívében járva és a plakátháború aljasságaiból mazsolázva.
Idézhetnék belőlük, de nem teszem, mert hát …miért mindig a rosszat???  

Szólj hozzá!


A bejegyzés trackback címe:

https://emmausz.blog.hu/api/trackback/id/tr4413811982

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.