Mickey webnaplója

Véleményem a valóságról, annak egy-egy kiragadott darabkájáról. Főleg irodalomszeretetem, vallásom, kedvelt zenéim, saját élettapasztalataim lenyomatai ezek a rövid írások, amelyeket naponként megfogalmazok. Tehát egyfajta napló, füves könyv, önéletírás, (családi) eseménytár, benyomásaim laza szövésű összegzése mindarról, ami körülvesz. Reményeim szerint fotóimmal tarkítva.

Friss topikok

  • gond/ol/a: nálunk dörög-villámlik újabban eső nélkül :) (ezt hivják száraz zivatarnak?) (2018.08.26. 11:19) Hazaérkeztek
  • Klári Bodó: Sajnálom, hogy elment. Nagyon szerettem őt. Nyugodjon békében. (2018.08.03. 21:48) Mi újság?
  • Klári Bodó: Kedves Mick! Remélem, a Kútvölgyi szórakoztató programjait hamar befejezed. Legyél otthon minél el... (2018.07.11. 20:22) Kútvölgyi
  • exbikfic: Talán a kiküldött tudósító csak akkor tud megszólalni, amikor hallja a stúdióból jövő mondat végét... (2018.07.09. 20:56) x y z α
  • MGracchus: En is Isten tenyeren vagyok, es ez a letezo legjobb, ami tortenhet velem. (2018.06.11. 08:42) Mi lesz veled, világ?

Utolsó kommentek

  • gond/ol/a: nálunk dörög-villámlik újabban eső nélkül :) (ezt hivják száraz zivatarnak?) (2018.08.26. 11:19) Hazaérkeztek
  • gond/ol/a: Ja, máshol...:) (2018.08.26. 11:18) Hazaérkeztek
  • gond/ol/a: 8 fok? Jól lehült... (2018.08.26. 11:16) Hazaérkeztek
  • Klári Bodó: Sajnálom, hogy elment. Nagyon szerettem őt. Nyugodjon békében. (2018.08.03. 21:48) Mi újság?
  • emmausz: Lehet, hogy megtette, bár váratlanul érhette a halál. R.I.P. (2018.08.03. 19:09) Mi újság?
  • Utolsó 20

2018.05.09. 05:02 emmausz

Csönd

Az idei Szent István-könyvhét újdonságai közül is kiemelkedik  – legalábbis nekem – egy vaskos interjúkötet. Címe: A csönd ereje a zaj diktatúrájával szemben.  Robert Sarah bíborossal beszélget Nicolas Diat.  Különösen is érdekes nekem, aki láttam a Csend c. filmet a Grande Chartreuse világáról.
Nagyon az elején tartok az olvasásban, de megfogalmazásaiból máris érdemesnek tartok kiemelni többeket. „Az ember szívében van egy vele született csönd, mert minden személy legmélyén Isten lakik.” (28. o.)
„A Petit Robert szerint a csönd annak a valakinek a magatartása, aki nem beszél. Jelentése a zaj, a zűrzavar hiánya, egy hely állapota, ahol semmiféle hang nem érzékelhető.”  (35. o.) Ezt cáfolja a bíboros: „A csönd nem hiány. Ellenkezőleg, a jelenlét megnyilvánulása, mégpedig az összes közül a legintenzívebbé. Súlyos és nyugtalanító betegség jele, hogy a modern társadalom rontja a csönd hitelét.” (36. o.)
Majd Teréz anyától idéz néhány mondatot, amelyet 1979-ben Oslóban mondott a Nobel-díj átvétele alkalmával: „Az Úr a csend barátja. A fák, a virágok, a fű csendben nőnek. Nézzetek a csillagokra, a Holdra, a Napra – milyen hangtalanul járják útjukat.” (uo.)
Szent II. János Pál a Novo millennio ineunte k. levelében írja: „Korunk állandó változások kora, amely gyakran aktivizmusba, öncélú cselekvésbe fullad. Ellene kell szegülnünk e kísértésnek, inkább kell »lennünk«, mint »tennünk«.” (38. o.)
Másutt (42. o.) Thomas Mertont idézi: „A csend szükséges a tiltakozáshoz, és hogy kijavítsuk a zaj bűne által végzett rombolásokat és károkat… helytelen … olyan közösségben élni, amely a tevékenységekkel mindig túlterhelt és belefullad a gépek, a hirdetések, az állandóan bekapcsolt rádió és televízió zajába.” (43. o.) „Az embereknek olyan helyet kellene biztosítani, ahol elméjük és szívük megpihenhet Isten jelenlétében…”
Majd Pascal ismert mondását hozza az emberekről, megállapítva: hogy „minden bajuk egyik forrása: nem tudnak nyugodtan megülni a szobájukban.” (45. o.)      
Egyelőre ennyit. Egy poszt gondolatgazdagságához már ez is túlságos.
***
Nevednek jó íze: “Napsugarak zugása, amit hallok, / Számban nevednek jó ize van, / Szent mennydörgést néz a két szemem, / Istenem, istenem, istenem, / Zavart lelkem tegnap mindent bevallott: / Te voltál mindig mindenben minden” (Ady: Köszönöm, köszönöm, köszönöm) – “Ő jár fönt a tetőkön, / ha a nap lemenőben, / s ha túl előre dőlök, / ő zuhan ki belőlem.” (Halmai Tamás: Neki mondom) – “Azt kérdezed, merre voltam, / Hogy nem láttál ezer éve. / Zúgás voltam vízesésben, / Búzatáblán arany kéve. … És leszek még Szivárványhíd, / Színes pára, napsütötte. / Aki átmegy alattam, az / Boldog legyen mindörökre.” (Tóth Ágnes: Azt kérdezed) [Balázs Géza mai posztjából]

Szólj hozzá!


A bejegyzés trackback címe:

https://emmausz.blog.hu/api/trackback/id/tr9713901222

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.