Mickey webnaplója

Véleményem a valóságról, annak egy-egy kiragadott darabkájáról. Főleg irodalomszeretetem, vallásom, kedvelt zenéim, saját élettapasztalataim lenyomatai ezek a rövid írások, amelyeket naponként megfogalmazok. Tehát egyfajta napló, füves könyv, önéletírás, (családi) eseménytár, benyomásaim laza szövésű összegzése mindarról, ami körülvesz. Reményeim szerint fotóimmal tarkítva.

Friss topikok

  • gond/ol/a: nálunk dörög-villámlik újabban eső nélkül :) (ezt hivják száraz zivatarnak?) (2018.08.26. 11:19) Hazaérkeztek
  • Klári Bodó: Sajnálom, hogy elment. Nagyon szerettem őt. Nyugodjon békében. (2018.08.03. 21:48) Mi újság?
  • Klári Bodó: Kedves Mick! Remélem, a Kútvölgyi szórakoztató programjait hamar befejezed. Legyél otthon minél el... (2018.07.11. 20:22) Kútvölgyi
  • exbikfic: Talán a kiküldött tudósító csak akkor tud megszólalni, amikor hallja a stúdióból jövő mondat végét... (2018.07.09. 20:56) x y z α
  • MGracchus: En is Isten tenyeren vagyok, es ez a letezo legjobb, ami tortenhet velem. (2018.06.11. 08:42) Mi lesz veled, világ?

Utolsó kommentek

  • gond/ol/a: nálunk dörög-villámlik újabban eső nélkül :) (ezt hivják száraz zivatarnak?) (2018.08.26. 11:19) Hazaérkeztek
  • gond/ol/a: Ja, máshol...:) (2018.08.26. 11:18) Hazaérkeztek
  • gond/ol/a: 8 fok? Jól lehült... (2018.08.26. 11:16) Hazaérkeztek
  • Klári Bodó: Sajnálom, hogy elment. Nagyon szerettem őt. Nyugodjon békében. (2018.08.03. 21:48) Mi újság?
  • emmausz: Lehet, hogy megtette, bár váratlanul érhette a halál. R.I.P. (2018.08.03. 19:09) Mi újság?
  • Utolsó 20

2018.07.11. 20:26 emmausz

Egy szegény páciens tapasztalatai

Ha valaki minden tizennégy napból kettőt kórházban tölt, hospitalizálódik. Már nem érdekli, ha megszúrják, már nem figyel, amikor a nagyviziten róla pusmognak, már csak egy vágya van: innen mielőbb haza.  Mert pl.:
A mozgásukban sokszor korlátozott emberek közös toilette-je óhatatlanul bűzt áraszt. A pácienseket sem a barátaiból verbuválja össze, aki bevonul kezelésre. Egyik nővér fejbe lövi lázmérővel, egy másik éjszakára alvós pirulákat kínál, reggel az újságos mindenkinek a bors c. lapot kínálja. Az egyik társ mennydörgésszerűen harákol az éjszaka legváratlanabb időpontjaiban, a másik mesél akkor is, ha szeretnéd hallgatni, és akkor is ha nem. Az egyiket kiviszi a huzat, a másik megdöglik az áporodott levegőtől. Az egyik kifogásolja, hogy miért ujjbegyéből vesznek tűvel mintát vércukor-méréshez, a másik nincs megelégedve a kajával.
Jönnek az orvostanhallgatók vérnyomást mérni. Nekem 125-öt mér. Mondom neki, hogy otthonra nekem is ilyen mérő kell, ami mindig 125-öt mutat. Mire másikuk: Írd rá filctollal, akkor mindig azt fogja mutatni.
Sokat lehetne mesélni a betegekről, a különféle ápolónőkről és a még különfélébb orvosokról. De hát a személyiségi jogok... 
Bemegyek, és a szokott két ember ott fekszik a helyén. Mire másodjára megyek, egyik sincs ott. Haza mentek? Elhunytak? Ki tudja. Kérdezni se akarom. Minek.
Itt abba is hagyom a bennem felgyülemlett hatások ismertetését. Inkább álljon itt néhány vicc, amiket most olvastam emailben.
- Epémben kő, vesémben homok, csigolyám meszes. Elkezdek építkezni.
- Gyerekkorodban mindig Hófehérke szerettél volna lenni. Álmod aztán valóra vált: Egy csomó törpére kell mosni, főzni, takarítani, akik estére úgy néznek ki, mintha egész nap bányásztak volna. Gyereked néha Tudor, néha Vidor, az óvodában meg a kis Szendi. Amikor megfázik, Hapci. Ha ezredszerre ért meg valamit, Kuka. Így estére Morgónak érzed magad, és néha délelőtt 10-kor már este van, és mire a szőke herceg hazaér, már kidögölve fekszel, mint a Szundi, úgy hogy csak egy csókra futja erődből.
Ugye, hogy tündérmese az életed?
- Olyan tré napom volt, hogy amikor egy hajléktalan meglátott, adott egy cigit és egy százast.
- Viszont… amikor már a lejmoló sem tudja, mit beszél, így szól: Főnök, van egy cigid, buszjegyre kellene.  
- Nem szeretném, ha engem egy gépnek kellene életben tartania. - Igen, akkor mi a helyzet a kávéfőzővel? - Pofád befogd!
- Pincér: Felvehetem a vacsorarendelést, uram? Úr: Mielőtt felvenné, megmondaná, hogy itt hogy készítik elő a csirkét? Pincér: Semmi különös, uram. Szimplán megmondjuk neki, ma este meg fogsz halni.
- Pincér: Uram, felakaszthatom a kabátját? Úr: Tőlem akár főbe is lőheti.
- Az idő pénz – vélekedett a pincér és a dátumot gondosan hozzáadta a számlához.
- Mit parancsol uraságod? Úr: teknősbékalevest. Pincér: Evett ön már valaha teknősbékalevest? Úr: Nem. Pincér: Akkor van.
- A vendéglős rászól az új szakácsra: Azt mondja, hogy a francia idegenlégióban volt szakács? Igen, és kétszer megsebesültem.  Maga mázlista: Csoda, hogy meg nem ölték.

Szólj hozzá!


A bejegyzés trackback címe:

https://emmausz.blog.hu/api/trackback/id/tr214107581

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.