Túl az Óperencián, túl a 8.-ik kemón. Az a nagyon pozitív élmény ért, hogy elsőre „jó vénát” talált a nővér a branül-készítéshez. Akartam is mondani neki, hogy írói vénám van, de hátha nem értette volna. Egyebekben volt némi kellemetlenség is a két nap során. A szomszéd mosdó valamelyik középre folyó bűzelzárója nem működött. A kanálisszag igazán nem hiányzik azoknak, akik eleve émelyegnek a kezelésmellékhatására. Úgy éreztem magamat, mint Jeremiás próféta, akit beledobtak a pöcegödörbe. Próbálkoztam locsolással, merthogy vízzárasak. A helyzet nem változott. Komolyabb gond lehet. Legközelebb viszek magammal széles scotchot, és befogom a szájukat. Hátha… A másik tapasztalatom is elég lesújtó. Korábban a folyosó visszhangzott egy öregasszony kiáltozásától:
N-Ő-V-É-R-K-E-E-E-E… Most meg magamra maradtam két éjszakára egy röfögve horkoló úriemberrel. Még szerencse, hogy kezdek kissé nagyot hallani. Jut eszembe. Egy alkalommal az előre elkészített angyalos könyvből meséltem a gyerekeknek elalvás előtt. Egy horkoló bácsiról olvastam, akit az angyalok csillapítanak le, vagy ehhez hasonlóról szól a rész. Átköltöttem a nekem unalmas olvasmányt több helyen kb. ily módon: „…és akkor a két angyal ráugrott az ipsére, és befogták az orra likát”. A gyerekeknek igen jó kedvük lett az effajta változtatásoktól, de egyáltalán nem serkentette őket alvásra.
– Min nevetnek a gyerekek? – kérdezte mamájuk.
– Kicsit átírtam a könyvet – mondom.
Visszatérve a kemóra, egy ilyen kezelés eléggé élménytelenül zajlik. 40 óra alatt csurog belém a kemó, összesen 12 000 csepp, percenként tehát kb. öt csepp. Az ember próbálja magát elfoglalni valamivel. Kivégeztem a magammal hozott rejtvényújság valamennyi rejtvényét, aztán nekiláttam egy magyar ötödikes tankönyvnek, Hon- és népismeret a címe. Vén fejjel azt mondom, hogy volt benne szemnyitogató, kitért a határon belül és kívüle élő honfitársaink szokásaira, életmódjára, civilizációjára, kultúrájára. Amit kicsit hiányoltam, Trianonról alig szól. Persze kisdiákoknak készült. Honnan tudnák, hogy a politika miféle konstellációja izzadta ki ezt a végeredményt.
A könyv jó. Kicsit sok és apró kép található benne, de aki ismeri az ábrázoltakat, azokban élni kezd az ábra.
Vittem magammal komoly témájú könyvet, de túlságosan komolynak bizonyult, hogy belemélyedjek.
2018.09.07. 12:45 emmausz
8/12. Egyszerűsítés után 2/3.
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://emmausz.blog.hu/api/trackback/id/tr2914227785
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek