Mickey webnaplója

Véleményem a valóságról, annak egy-egy kiragadott darabkájáról. Főleg irodalomszeretetem, vallásom, kedvelt zenéim, saját élettapasztalataim lenyomatai ezek a rövid írások, amelyeket naponként megfogalmazok. Tehát egyfajta napló, füves könyv, önéletírás, (családi) eseménytár, benyomásaim laza szövésű összegzése mindarról, ami körülvesz. Reményeim szerint fotóimmal tarkítva.

Friss topikok

  • emmausz: Köszönöm... legyenek. Persze, mindenki álmodik, még ha nem is emlékezik rá ébredés után. (2019.01.17. 06:04) ...mint egy rossz álom
  • emmausz: Kissé elmozdultak a megfejtendők, de azon belül ismétlődések vannak a magazin számain belül. Más l... (2018.11.15. 19:36) Kellő öniróniával...
  • gond/ol/a: Váli Dezső? (kapott egy verskötetet, ,,nem lányomtól de az övét!) izgulok, ott végezte-e :) Egyébk... (2018.11.07. 16:45) A könyvekhez való rendetlen ragaszkodás
  • gond/ol/a: Igen, ez a mit hagyunk itt gondolata.... hogy mi lesz velük, már nem rénk tartozik :( Mi azlrt csa... (2018.11.06. 09:52) Megfontolások
  • emmausz: Ma már létezik olyan műszer, amelyik automatikusan megmutatja, hogy hol lehet eredményes a branül ... (2018.11.03. 04:56) Írástudó képmutató

Utolsó kommentek

  • emmausz: Köszönöm... legyenek. Persze, mindenki álmodik, még ha nem is emlékezik rá ébredés után. (2019.01.17. 06:04) ...mint egy rossz álom
  • exbikfic: Nagyon rosszak az ilyen álmok, az ember fáradtabban ébred, mint ahogy este lefeküdt. Én a legjobban annak örülnék, ha nem álmodnék semmit, de ilyen "álomtalan" éjszakám szinte soha nincs. Legyenek ... (2019.01.16. 21:02) ...mint egy rossz álom
  • emmausz: Kissé elmozdultak a megfejtendők, de azon belül ismétlődések vannak a magazin számain belül. Más lapok esetén meg kell tanulni amazok szókincsét, sőt észjárását is, ha boldogulni akarok. Mivel golyó... (2018.11.15. 19:36) Kellő öniróniával...
  • exbikfic: Tekintve, hogy a keresztrejtvények kérdései rengeteg azonosságot hordoznak, egyáltalán nem csodálkozom, hogy észre se vetted, hogy ugyanazt a lapszámot fejted. Én azért szoktam le a vonatozós idősza... (2018.11.15. 08:54) Kellő öniróniával...
  • gond/ol/a: Váli Dezső? (kapott egy verskötetet, ,,nem lányomtól de az övét!) izgulok, ott végezte-e :) Egyébként van egy olyan érzésem, hogy csak győzködöd magad.... (2018.11.07. 16:45) A könyvekhez való rendetlen ragaszkodás
  • Utolsó 20

2018.09.07. 12:45 emmausz

8/12. Egyszerűsítés után 2/3.

Túl az Óperencián, túl a 8.-ik kemón. Az a nagyon pozitív élmény ért, hogy elsőre „jó vénát” talált a nővér a branül-készítéshez. Akartam is mondani neki, hogy írói vénám van, de hátha nem értette volna. Egyebekben volt némi kellemetlenség is a két nap során. A szomszéd mosdó valamelyik középre folyó bűzelzárója nem működött. A kanálisszag igazán nem hiányzik azoknak, akik eleve émelyegnek a kezelésmellékhatására. Úgy éreztem magamat, mint Jeremiás próféta, akit beledobtak a pöcegödörbe. Próbálkoztam locsolással, merthogy vízzárasak. A helyzet nem változott. Komolyabb gond lehet. Legközelebb viszek magammal széles scotchot, és befogom a szájukat. Hátha… A másik tapasztalatom is elég lesújtó. Korábban a folyosó visszhangzott egy öregasszony kiáltozásától:
N-Ő-V-É-R-K-E-E-E-E… Most meg magamra maradtam két éjszakára egy röfögve horkoló úriemberrel. Még szerencse, hogy kezdek kissé nagyot hallani. Jut eszembe. Egy alkalommal az előre elkészített angyalos könyvből meséltem a gyerekeknek elalvás előtt. Egy horkoló bácsiról olvastam, akit az angyalok csillapítanak le, vagy ehhez hasonlóról szól a rész. Átköltöttem a nekem unalmas olvasmányt több helyen kb. ily módon: „…és akkor a két angyal ráugrott az ipsére, és befogták az orra likát”. A gyerekeknek igen jó kedvük lett az effajta változtatásoktól, de egyáltalán nem serkentette őket alvásra.
– Min nevetnek a gyerekek? – kérdezte mamájuk.
– Kicsit átírtam a könyvet – mondom.       
Visszatérve a kemóra, egy ilyen kezelés eléggé élménytelenül zajlik. 40 óra alatt csurog belém a kemó, összesen 12 000 csepp, percenként tehát kb. öt csepp. Az ember próbálja magát elfoglalni valamivel. Kivégeztem a magammal hozott rejtvényújság valamennyi rejtvényét, aztán nekiláttam egy magyar ötödikes tankönyvnek, Hon- és népismeret a címe. Vén fejjel azt mondom, hogy volt benne szemnyitogató, kitért a határon belül és kívüle élő honfitársaink szokásaira, életmódjára, civilizációjára, kultúrájára. Amit kicsit hiányoltam, Trianonról alig szól. Persze kisdiákoknak készült. Honnan tudnák, hogy a politika miféle konstellációja izzadta ki ezt a végeredményt.
A könyv jó. Kicsit sok és apró kép található benne, de aki ismeri az ábrázoltakat, azokban élni kezd az ábra.
Vittem magammal komoly témájú könyvet, de túlságosan komolynak bizonyult, hogy belemélyedjek.         

Szólj hozzá!


A bejegyzés trackback címe:

https://emmausz.blog.hu/api/trackback/id/tr6514227785

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.