Kezdem az utóbbival. Lágerek. Visszatekintve a most befejezett kemókezelés-sorozatomra az egyik élményem kétségtelenül az, hogy volt időm elolvasni Szolzsenyicin terjengős regényét a GULÁG-szigetcsoportot. Óhatatlanul összevetettem kórházi tartózkodásommal az ott olvasottakat.
Ott kihallgatás, itt kikérdezés a kórelőzményekről.
Ott fogolyruhába öltözés, itt pizsamára vetkőzés.
Ott egyenkaja, itt is egyenkaja.
Ott évekre való elzárás, itt a kóros állapotnak megfelelő idejű kezelés.
Ott rabláncok, itt az infúziós állványhoz való kötés.
Ott kínzás, itt az alkalmas véna megtalálása.
Ott rácsok az ablakon, itt döglött reluxa.
Ott piszok és bűz, itt állandósult kanálisszag.
Ott reménytelenség, itt remény a befejezésre.
Ott sokan meghaltak, itt olykor-olykor.
Ott általánosságban ellenséges érzület a foglyok iránt, itt a gyógyítás szándéka.
Ott a túlélők részére eljött a szabadulás órája, itt minden kezelés után felszabadító érzés a szabad levegő.
Folytatom a slágerekkel. Megidézem ifjúságom egyik dalszövegét. Dobos–S. Nagy: Albérlet az emeleten.
Sötét a ház, hol régen lakom,
Nem süt be fény sem ablakomon.
Egy albérlet az emeleten,
Nincs díszpárnám a kereveten.
Sötét a fal és repedezett,
A szekrény már rég töredezett.
Egy albérlet az emeleten,
Az otthon nekem ilyen.
De hogyha eljössz hozzám,
Kis szobámba eljön a fény.
Felejtem azt, hogy
Lakosztályom kissé szerény.
Nem látok már semmit,
Mert téged nézlek csupán,
És arra kérlek, gyakran jöjj hozzám!
Kitárom én az ablakomat,
Nem látok mást, csak zord falakat.
Egy albérlet az emeleten,
Csak erre futja keresetem.
Nem látom lenn az embereket,
Nem látok fákat, leveleket.
Egy albérlet az emeleten,
Csak ez van, s te vagy nekem.
Mert hogyha eljössz hozzám,...etc.
...És arra kérlek, gyakran jöjj hozzám!
Csak arra kérlek, mindig jöjj hozzám!
Alapjában véve egy fickó szerelmes vallomása.
Van egy másik Dobos-szám, amelyből egy részletet idézek:
Nem jöhet soha más.
Nem érhet csalódás.
Te vagy az, aki kell.
Aki kell énnekem.
Maradj velem!
Alapjában egy lány vallomása arról, hogy örökre vonzódik társához.
Azon gondolkoztam, hogy a szeretetről, szerelemről szóló szövegek megélnek egy szerzetes ajkán is, legfeljebb más a címzettjük. Olyan, aki részéről valóban nem érheti a hozzá szólót csalódás, s nem is helyettesítheti senki más. Olyan, akinek eljöttét folyamatosan várva várja a hittel élő, a szerzetes is. Vö. Marana tha.
Utolsó kommentek