Mickey webnaplója

Véleményem a valóságról, annak egy-egy kiragadott darabkájáról. Főleg irodalomszeretetem, vallásom, kedvelt zenéim, saját élettapasztalataim lenyomatai ezek a rövid írások, amelyeket naponként megfogalmazok. Tehát egyfajta napló, füves könyv, önéletírás, (családi) eseménytár, benyomásaim laza szövésű összegzése mindarról, ami körülvesz. Reményeim szerint fotóimmal tarkítva.

Friss topikok

  • emmausz: Köszönöm... legyenek. Persze, mindenki álmodik, még ha nem is emlékezik rá ébredés után. (2019.01.17. 06:04) ...mint egy rossz álom
  • emmausz: Kissé elmozdultak a megfejtendők, de azon belül ismétlődések vannak a magazin számain belül. Más l... (2018.11.15. 19:36) Kellő öniróniával...
  • gond/ol/a: Váli Dezső? (kapott egy verskötetet, ,,nem lányomtól de az övét!) izgulok, ott végezte-e :) Egyébk... (2018.11.07. 16:45) A könyvekhez való rendetlen ragaszkodás
  • gond/ol/a: Igen, ez a mit hagyunk itt gondolata.... hogy mi lesz velük, már nem rénk tartozik :( Mi azlrt csa... (2018.11.06. 09:52) Megfontolások
  • emmausz: Ma már létezik olyan műszer, amelyik automatikusan megmutatja, hogy hol lehet eredményes a branül ... (2018.11.03. 04:56) Írástudó képmutató

Utolsó kommentek

  • emmausz: Köszönöm... legyenek. Persze, mindenki álmodik, még ha nem is emlékezik rá ébredés után. (2019.01.17. 06:04) ...mint egy rossz álom
  • exbikfic: Nagyon rosszak az ilyen álmok, az ember fáradtabban ébred, mint ahogy este lefeküdt. Én a legjobban annak örülnék, ha nem álmodnék semmit, de ilyen "álomtalan" éjszakám szinte soha nincs. Legyenek ... (2019.01.16. 21:02) ...mint egy rossz álom
  • emmausz: Kissé elmozdultak a megfejtendők, de azon belül ismétlődések vannak a magazin számain belül. Más lapok esetén meg kell tanulni amazok szókincsét, sőt észjárását is, ha boldogulni akarok. Mivel golyó... (2018.11.15. 19:36) Kellő öniróniával...
  • exbikfic: Tekintve, hogy a keresztrejtvények kérdései rengeteg azonosságot hordoznak, egyáltalán nem csodálkozom, hogy észre se vetted, hogy ugyanazt a lapszámot fejted. Én azért szoktam le a vonatozós idősza... (2018.11.15. 08:54) Kellő öniróniával...
  • gond/ol/a: Váli Dezső? (kapott egy verskötetet, ,,nem lányomtól de az övét!) izgulok, ott végezte-e :) Egyébként van egy olyan érzésem, hogy csak győzködöd magad.... (2018.11.07. 16:45) A könyvekhez való rendetlen ragaszkodás
  • Utolsó 20

2018.12.27. 10:55 emmausz

Találkozások, emlékezések

Tegnap szűk ötven ember nyüzsgött közös V.-karácsonyra összegyűlve. Készült az alkalomról és részemről kb. ugyancsak ötven kép. Beszéltünk ezzel-azzal kedvenc gyógyszereiről, kedvenc időtöltéséről, énekeltünk, ettünk-ittunk, jól mulattunk, a gyerekek vidáman futkostak a szobák között. Megkóstoltam az idei bejglit. Kevéssé volt édes, mint a tavalyi. Egyedül csak csendben nem voltunk – egy pillanatra sem. Így hát egészségesen elfáradtunk. Még szerencse, hogy autóval érkeztünk, és azzal is távoztunk.
Átmentünk kétszer is a karácsonyi díszbe öltözött városon. Karácsonyi, mert decemberben működtek a kivilágítások. Karácsonyi, mert a Nagy körút csilivili díszekkel ékeskedett. A fák elektromos szentjános-bogaraktól csillogtak. Sűrűn következtek egymásután a fényes csillagok, üstökösök is. Ám nem az elektromos Műveknek volt születésnapja, hanem Jézus Krisztusnak.
Furcsa módon ennek nem igazán leltem jelképeire.
Nincs ez így jól.
Nem ildomos és nem is célszerű.                                                             
Akkor már jobb idekint a visszafogottabb periférián élni.
***
Valamikor LGy barátunk említette, hogy A Szív jezsuita magazin egyik számában olvasta a nevemet.  
Elcsodálkoztam rajta, mert immár hét éve nincs igazán kapcsolatom a renddel. Mivel e lap jó néhány számát kirakták közprédára a templomban, hazahoztam és rátaláltam arra, amit kerestem. LGy-nek igaza volt. Olvasom a lap szeptemberi számának a vége felé a Tereza Worowskával készült interjúban: „Kedves bizalomteli légkör volt a Sodrás utcai szerkesztőségben. Még lapzárta előtt sem volt feszültség. Sőt, id. Gyorgyovich Miklóssal és Bárdosy Évával gyakran többszólamú dalokat énekeltünk.” Tényleg így volt, szép volt, rég volt.
***
Ugyancsak a nosztalgia jegyében kaptunk felhívást, hogy énekeljük újra a beatmisét. Ajjaj. Hatvanegy évvel ezelőtt énekeltük, aztán 1997-ben újra és immár CD-re.
Hogy most újból…
De hiszen megvénültünk közben.
Hogy hangzana a mi előadásunkban a tiniknek írt zene? Nekem az abházi öregek kórusát idézné. No hiszen, énekeltek, tán még táncoltak is az aggastyánok. Én megsüvegeltem produkciójukat, de meg is mosolyogtam.  Olyan ez, mintha a passió Jézusát, akit 33 évesen feszítettek keresztre, egy nyolcvan éves akarná elénekelni.

Szólj hozzá!


A bejegyzés trackback címe:

https://emmausz.blog.hu/api/trackback/id/tr5314516844

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.