Mickey webnaplója

Véleményem a valóságról, annak egy-egy kiragadott darabkájáról. Főleg irodalomszeretetem, vallásom, kedvelt zenéim, saját élettapasztalataim lenyomatai ezek a rövid írások, amelyeket naponként megfogalmazok. Tehát egyfajta napló, füves könyv, önéletírás, (családi) eseménytár, benyomásaim laza szövésű összegzése mindarról, ami körülvesz. Reményeim szerint fotóimmal tarkítva.

Friss topikok

Utolsó kommentek

  • Klári Bodó: @emmausz: máig jellemző a szegedi közéletre. el is jöttünk onnan idejekorán. :(( (2019.05.13. 18:58) Én még (b)írom
  • emmausz: Mikszáth nagy mesélő. Emlékszem erre az írására. (2019.05.13. 16:37) Én még (b)írom
  • emmausz: Mórának fizetésemelés helyett azt mondták, ez a szúette rozoga íróasztal volt Mikszáth asztala szerkesztőkorában. Az újabb újdondászoknak ő is ezzel a szöveggel adta át később. Köszönöm a Mikszáth-í... (2019.05.13. 16:24) Én még (b)írom
  • Klári Bodó: Elég jó írókat olvasol, az igaz. Hozzáteszek valakit, szintén a Szegedi Napló egykori munkatársa volt. Mikszáth Kálmán: Az első bánat taborozok.network.hu/blog/taborozok-eletkepek-hirei/mikszath-kal... (2019.05.13. 14:19) Én még (b)írom
  • exbikfic: Ez nagyon érdekes, köszönöm. Sose hallottam róla, de tényleg lehet az az oka, ahogy feltételezed. (2019.05.09. 10:23) Lehetne az iskolákban Móra-óra
  • Utolsó 20

2019.01.01. 10:45 emmausz

2019. Újév. Ujjjéééééé!

Az újévi mise gyerekkoromba visz vissza. Amennyire emlékszem, keményebb telek jártak, mint manapság. Anyánkkal  indultunk az albertfalvai szent Mihály-templomba. Anyánk gumicsizmában, fekete szőrme télikabátban, a rézcsatos barna báránybőr ridiküllel. Benne a Sík-Schütz imakönyv. A ridikülnek kölniillata volt. Először Chat Noir, utóbb Kéknárcisz illatú. Anyánk kezén vékony kesztyű (ő maga is vékony volt). Fázósan húztuk meg magunkat a fűtetlen templomban. Sokszor figyeltem meg a neonszerű, térkeresztet formázó lámpák apró kilengéseit szertartás közben.
Ültünk a padban és énekeltünk a kántorral. Párás leheletünk azonnal kicsapódott a hidegben.
Csak a főoltár fölött lebegő főangyal, a karddal ábrázolt Szent Mihály nem didergett.

Mi meg jó szívvel fújtuk az újévi éneket:
Szép kelet, szép nap! nincs benned homály,
Mert az örök nap benned a király.
Új esztendőben új szívekkel,
Dicsérünk Jézus énekekkel.
Kivonulásra pedig ezt:
Ó, szép Jézus, ez új esztendőben légy híveiddel.
Ó, Mária esedezzél értünk, édes reményünk.
Hogy ez új esztendőben minden ügyeinkben
lehessünk Jézus drága kedvében.
***
A Larousse-t lapozgatva megakad szemem a jövevényszavak sokaságán. Anemonától kezdve sok virág neve, de meg növényé is ismerős.
A spenót a francia épinardra hajaz, igaz, ők meg az arabból vették át.
Néhány jövevényt megjegyeztem. Közülük a legérdekesebb a Dame-jeanne, amely igazából Johanna asszony értelmű. Ki gondolta volna, hogy a demizson szó rejlik mögötte.
A német krimiből ismert Derrick fúrótorony értelmű,
a Blaireau (egy francia filmvígjáték főszereplőjét hívták Blérónak), ha jól látom, a magyar nyest megfelelője.
A francia butor nem bútor, hanem a bölömbika neve,
a choucas, a csóka,
a colombe a galamb megfelelője.  
Éljen 2019, és éljünk mi is – boldogan – 2019-ben!

Szólj hozzá!


A bejegyzés trackback címe:

https://emmausz.blog.hu/api/trackback/id/tr4914526290

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.