Mickey webnaplója

Véleményem a valóságról, annak egy-egy kiragadott darabkájáról. Főleg irodalomszeretetem, vallásom, kedvelt zenéim, saját élettapasztalataim lenyomatai ezek a rövid írások, amelyeket naponként megfogalmazok. Tehát egyfajta napló, füves könyv, önéletírás, (családi) eseménytár, benyomásaim laza szövésű összegzése mindarról, ami körülvesz. Reményeim szerint fotóimmal tarkítva.

Friss topikok

  • emmausz: Köszönöm... legyenek. Persze, mindenki álmodik, még ha nem is emlékezik rá ébredés után. (2019.01.17. 06:04) ...mint egy rossz álom
  • emmausz: Kissé elmozdultak a megfejtendők, de azon belül ismétlődések vannak a magazin számain belül. Más l... (2018.11.15. 19:36) Kellő öniróniával...
  • gond/ol/a: Váli Dezső? (kapott egy verskötetet, ,,nem lányomtól de az övét!) izgulok, ott végezte-e :) Egyébk... (2018.11.07. 16:45) A könyvekhez való rendetlen ragaszkodás
  • gond/ol/a: Igen, ez a mit hagyunk itt gondolata.... hogy mi lesz velük, már nem rénk tartozik :( Mi azlrt csa... (2018.11.06. 09:52) Megfontolások
  • emmausz: Ma már létezik olyan műszer, amelyik automatikusan megmutatja, hogy hol lehet eredményes a branül ... (2018.11.03. 04:56) Írástudó képmutató

Utolsó kommentek

  • emmausz: Köszönöm... legyenek. Persze, mindenki álmodik, még ha nem is emlékezik rá ébredés után. (2019.01.17. 06:04) ...mint egy rossz álom
  • exbikfic: Nagyon rosszak az ilyen álmok, az ember fáradtabban ébred, mint ahogy este lefeküdt. Én a legjobban annak örülnék, ha nem álmodnék semmit, de ilyen "álomtalan" éjszakám szinte soha nincs. Legyenek ... (2019.01.16. 21:02) ...mint egy rossz álom
  • emmausz: Kissé elmozdultak a megfejtendők, de azon belül ismétlődések vannak a magazin számain belül. Más lapok esetén meg kell tanulni amazok szókincsét, sőt észjárását is, ha boldogulni akarok. Mivel golyó... (2018.11.15. 19:36) Kellő öniróniával...
  • exbikfic: Tekintve, hogy a keresztrejtvények kérdései rengeteg azonosságot hordoznak, egyáltalán nem csodálkozom, hogy észre se vetted, hogy ugyanazt a lapszámot fejted. Én azért szoktam le a vonatozós idősza... (2018.11.15. 08:54) Kellő öniróniával...
  • gond/ol/a: Váli Dezső? (kapott egy verskötetet, ,,nem lányomtól de az övét!) izgulok, ott végezte-e :) Egyébként van egy olyan érzésem, hogy csak győzködöd magad.... (2018.11.07. 16:45) A könyvekhez való rendetlen ragaszkodás
  • Utolsó 20

2019.01.13. 12:39 emmausz

Deus ex machina

Ma agapé volt, amelynek a során egy cseh szerző munkájából hallottunk egy epizódot, amely a Gulág óta hírhedt Kolima vidékén történik. Két vadász beleesik a befagyott folyócskába. Próbálnak szabadulni, de lassan haladnak. A jég minduntalan beszakad alattuk. Végül csuromvizesen partra kecmeregnek, és összebújnak, mert erősen fagy. Tüzet se tudnak rakni. Így várják az estét, a közelgő mínusz 40 fokot, s a bizonyos vesztüket. Tudják, hogy semmit se tehetnek ellene. Arra gondolva, hogy itt a valószínűleg kikerülhetetlen vég, fenyegetett helyzetükben megígérik, ha mégis megmenekülnének, akkor felveszik azt a fránya kereszténységet. Egyszer csak egy orosz ereszkedik le hozzájuk a partra. Hoz nekik mindent, amire csak szükségük van. Élelem, száraz ruha, gyufa a tábortűzhöz, miegymás. Aztán visszaballag az orosz, és a mart tetején még visszanéz és azt mondja,  aztán el ne feledjék, hogy mit ígértek. És ezzel eltűnik. Az immár biztonságba került emberek megalszanak a már tűrhető körülmények között, majd elindulnak lakott helyet keresni. Felérve a marton szűz hóra bukkannak. Nincsenek lábnyomai az eltávozott orosznak. Ez meglepi őket. Útjuk során egy templomra bukkannak, betérnek. Ott találják Igor atyát, a pópát, aki utóbb az egész történetet közreadta. A két vadász elmondja neki különös megmenekülésének a történetét. Majd tekintetük az egyik ikonra esik. Felkiáltanak a csodálkozástól. Ő volt az, aki megmentett minket, kiáltják, ahogy Szent Miklós ikonjára esik a pillantásuk.
Úgy hatott ránk a sztori, mint egy legenda. Márpedig Igor atya igaz esetként mesélte el az írónak.
A körünkben megjelenő plébánosunk hallva a históriát, elmondja, hogy életében számos hasonlót megtapasztalt, s közülük azon nyomban megemlít kettőt-hármat.
Kérdezem tőle: Leírtad ezeket? Merthogy érdemes volna könyvbe foglalni azokat a rendkívüli segítségeket, amelyeket Isten követlenül vagy papjain keresztül foganatosít, lévén ő Gondviselő Atya, aki ma se hagyja magukra a benne bízókat.
Ha elképzelem, hány papnak vannak hasonló megtapasztalásai, akkor arra gondolok, hogy kész vétek, hogy ezek a semmibe hullanak. Csakugyan le kellene írni őket, ezekkel bizonyítva, hogy békétlen korunkban is mennyi és miféle égi segítséget kapnak az emberek.

Szólj hozzá!


A bejegyzés trackback címe:

https://emmausz.blog.hu/api/trackback/id/tr6814559700

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.