Mickey webnaplója

Véleményem a valóságról, annak egy-egy kiragadott darabkájáról. Főleg irodalomszeretetem, vallásom, kedvelt zenéim, saját élettapasztalataim lenyomatai ezek a rövid írások, amelyeket naponként megfogalmazok. Tehát egyfajta napló, füves könyv, önéletírás, (családi) eseménytár, benyomásaim laza szövésű összegzése mindarról, ami körülvesz. Reményeim szerint fotóimmal tarkítva.

Friss topikok

Utolsó kommentek

  • emmausz: Köszönöm. Remélem. (2019.09.18. 14:13) Kontrollon
  • Tiborné Kaposi: A google maps-szal körbejártam a János Kórház területét. Patinás épületek. Kívánom, hogy minél ritkábban kelljen látogatnod, lehetőleg félévente se! (2019.09.18. 11:48) Kontrollon
  • emmausz: Jogos. Kiegészítem a posztot. (2019.08.20. 14:35) „Miért mindig a rosszat?”
  • exbikfic: Azért szerintem a gyászos öltözet és a hétköznapi viselet közt még van néhány fokozat, és az ünnepi(bb) viselet sem azonos a gyászos öltözettel. Persze ne sírjunk és búsongjunk egy ünnepnapon, ezzel... (2019.08.20. 12:35) „Miért mindig a rosszat?”
  • emmausz: Nem tudtam. Kedves vagy, köszönöm. Megnézem. (2019.08.02. 19:26) Egy perc bürokrácia
  • Utolsó 20

2019.01.16. 05:51 emmausz

...mint egy rossz álom

Álmodom. Arról álmodom, hogy éjszakáimat álom nélkül töltöm. Azért álmodom erről, mert újabban furcsa álmaim vannak, amelyek inkább ne lennének. Gyerekkoromban visszatérő álmom volt, hogy mégis van biciklim, de mégse tudom használni, mert a pedáljai lent lógnak a tengelyen. Nem tudom hajtani. Egy másik álmomban volt autóm, méregzöld színű, és valamiért a padlásunkhoz vezető lépcsőfeljáróban őriztük. Hogy hogy jutott oda, ne kérdezd. Ám ellopták. Én meg kerestem, míg fel nem ébredtem arra, hogy ugyan nincs autóm, de nem is lopták el.
Újabban visszatérő módon jelentkezik egy jelenet: Valahol vagyok, ahonnan haza akarok menni, de nem ismerem fel, hogy hol vagyok. Remélem, hogy jön egy villamos, ami majd elszállít egy ismerős helyre, ahonnan már ismerem a járást. vagy megérkezik a földalatti.
Mi jöhet még?
Buszra vagy vonatra fogok várni az ismeretlen helyen?

Ma meg megint autósat (?) álmodtam. Kaptam valakitől egy Trabantot, amellyel felkerestük egyik kedves ismerősünket, hogy megnézzük a lakását. De ahol leparkoltam, ott nem találtam többé. Szaladgáltam föl-s alá, még a házakba is becsöngettem. Egy helyen azt tanácsolták, hogy beszéljek a taxisokkal, akik talán látták, hogy ki kötötte el. Mint mondták, nem lehet csodálkozni azon, hogy valaki meglovasította. Ma sokat ér a papírjaguár, kinyitni egyszerű, elég jó helyen az ajtóba rúgni. Indításához sem kell más, mint rövidre zárni a gyújtás vezetékét. Nem csoda, hogy lába kelt.
Én nem fogadtam meg az okoskodók tanácsát, Inkább felébredtem. Igaz, hogy nem került meg a Trabant, de a ház előtt áll az öreg Mitsubishi Colt. (Kinéztem, hogy tényleg itt áll-e, és igen.)
Hamar felkeltem, és főztem egy adag illatos kávét, hogy jobb legyen a kedvem.
Alvás elleni tablettám még nincs itthon, az esti ima viszont kitér rá:
A gonosz álmok fussanak
És minden éji képzelet,
Az ellent kösse meg kezed,
Testünket hogy ne rontsa meg… 

Hát legyen így.
Amit ígérhetek: Adott esetben majd jó álmaimról is beszámolok. Így kívánja a tisztesség.

2 komment


A bejegyzés trackback címe:

https://emmausz.blog.hu/api/trackback/id/tr1714565732

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

exbikfic · exbikfic.blog.hu 2019.01.16. 21:02:47

Nagyon rosszak az ilyen álmok, az ember fáradtabban ébred, mint ahogy este lefeküdt. Én a legjobban annak örülnék, ha nem álmodnék semmit, de ilyen "álomtalan" éjszakám szinte soha nincs.
Legyenek szép álmaid!

emmausz 2019.01.17. 06:04:04

Köszönöm... legyenek.
Persze, mindenki álmodik, még ha nem is emlékezik rá ébredés után.