Mickey webnaplója

Véleményem a valóságról, annak egy-egy kiragadott darabkájáról. Főleg irodalomszeretetem, vallásom, kedvelt zenéim, saját élettapasztalataim lenyomatai ezek a rövid írások, amelyeket naponként megfogalmazok. Tehát egyfajta napló, füves könyv, önéletírás, (családi) eseménytár, benyomásaim laza szövésű összegzése mindarról, ami körülvesz. Reményeim szerint fotóimmal tarkítva.

Friss topikok

Utolsó kommentek

  • emmausz: Köszönöm. Remélem. (2019.09.18. 14:13) Kontrollon
  • Tiborné Kaposi: A google maps-szal körbejártam a János Kórház területét. Patinás épületek. Kívánom, hogy minél ritkábban kelljen látogatnod, lehetőleg félévente se! (2019.09.18. 11:48) Kontrollon
  • emmausz: Jogos. Kiegészítem a posztot. (2019.08.20. 14:35) „Miért mindig a rosszat?”
  • exbikfic: Azért szerintem a gyászos öltözet és a hétköznapi viselet közt még van néhány fokozat, és az ünnepi(bb) viselet sem azonos a gyászos öltözettel. Persze ne sírjunk és búsongjunk egy ünnepnapon, ezzel... (2019.08.20. 12:35) „Miért mindig a rosszat?”
  • emmausz: Nem tudtam. Kedves vagy, köszönöm. Megnézem. (2019.08.02. 19:26) Egy perc bürokrácia
  • Utolsó 20

2019.02.04. 09:43 emmausz

Introibo ad altare Dei

Jelenlét és viselkedés
Karinthy Frigyestől származik a gondolat: „Ha egyedül vagyok egy szobában, akkor ember vagyok. Ha bejön egy nő, akkor férfi lettem. És annyira vagyok férfi, amennyire nő az, aki bejött a szobába.”
Ez jutott eszembe ma reggel a misén. Ha a miséző bemegy a templom szentélyébe, akkor ember. Ha bemegy az Isten oltárához, akkor pap. És annyira pap, amennyire észleli Isten jelenlétét a templomban.
A kettős gondolat arról szól, hogy ha egyedül vagyok, akkor elengedem magamat. De ha más is jelen van, akkor, ha tetszik, ha nem, viselkedni fogok. Na, mármost. Ha a pap viselkedik, mégpedig úgy, ahogy az élő Istennel való találkozás megkívánja tőle, akkor annak a gesztusait észlelik a hívek is, és be tudnak kapcsolódni az áldozati cselekménybe. Amikor M. a Nyolc Boldogság közösségről pozitívan nyilatkozik, teljesen nyilvánvaló, hogy ebből él meg valamit, ami tetszésére van.
Ha a pap teológus, Istenről beszél, ha a misztikus az Istennel beszél, s hogy mire jutott, abból fog valamit megosztani a hallgatósággal.
A misén részt vevők is akkor jutnak élményhez, ha észbe veszik, hogy az isten házában vannak. Valaha a mise a lépcsőimával indult. A felelgetős zsoltározás kezdőszavai: Introibo ad altare Dei, ad Deum, qui laetificat iuventutem meam… bemegyek az Isten oltárához, az Istenhez, aki megvidámítja ifjúságomat…
Nem volt ez az invokáció rossz kezdés
.  

Szólj hozzá!


A bejegyzés trackback címe:

https://emmausz.blog.hu/api/trackback/id/tr4114607010

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.