Mickey webnaplója

Véleményem a valóságról, annak egy-egy kiragadott darabkájáról. Főleg irodalomszeretetem, vallásom, kedvelt zenéim, saját élettapasztalataim lenyomatai ezek a rövid írások, amelyeket naponként megfogalmazok. Tehát egyfajta napló, füves könyv, önéletírás, (családi) eseménytár, benyomásaim laza szövésű összegzése mindarról, ami körülvesz. Reményeim szerint fotóimmal tarkítva.

Friss topikok

Utolsó kommentek

  • emmausz: Köszönöm. Remélem. (2019.09.18. 14:13) Kontrollon
  • Tiborné Kaposi: A google maps-szal körbejártam a János Kórház területét. Patinás épületek. Kívánom, hogy minél ritkábban kelljen látogatnod, lehetőleg félévente se! (2019.09.18. 11:48) Kontrollon
  • emmausz: Jogos. Kiegészítem a posztot. (2019.08.20. 14:35) „Miért mindig a rosszat?”
  • exbikfic: Azért szerintem a gyászos öltözet és a hétköznapi viselet közt még van néhány fokozat, és az ünnepi(bb) viselet sem azonos a gyászos öltözettel. Persze ne sírjunk és búsongjunk egy ünnepnapon, ezzel... (2019.08.20. 12:35) „Miért mindig a rosszat?”
  • emmausz: Nem tudtam. Kedves vagy, köszönöm. Megnézem. (2019.08.02. 19:26) Egy perc bürokrácia
  • Utolsó 20

2019.02.05. 10:05 emmausz

Igaz, hogy nem igaz

Igaz, hogy nem igaz – harsogta egykor matematika tanárunk, ha nem tetszett neki a végeredmény. Mostanában több apropóból is beugrott Pogány János elhíresült mondása.  
A FB-on néhány méretes kép fehérre festve. Áll előtte jó néhány alak, és próbálja a lehetetlent, az artisztikumot felfedezni a falon függő fehér semmiben. Olyanok ezek a képek, bármi legyen is a címük, mint a mesebeli király új ruhája.  De mintha nem volna senkinek bátorsága felkiáltani meztelen a király… Pedig a három fehérségnek csak egy méltó címe lehet: Polgárpukkasztás. Ha hinni lehet a hírnek, dollármilliókért kelt el ez a falon függő semmi.
Kicsit erre hajaz az a sokfajta foto shoppal adjusztált fénykép, amely már-már expresszionista hatást mutat. Ez olykor persze megengedhető, reklám és plakátcélok esetén szinte elvárt, de a valóság tükrözésére kevésbé alkalmas. Addig érdemes fokozni egy kép kifejező erejét, ameddig nem válik visszatetszővé. A színek, formák túlhangsúlyozása akár szürrealista álomba is ragadhatja a szemlélőt, anélkül, hogy értesülhetne róla, milyen volt egy-egy táj, egy-egy arc a felvétel készülésekor.
Egy határig az ember megpróbál azonosulni a látottakkal, de eljön az a hatásfokozás, amikor önkéntelenül felkiált: Igaz, hogy nem igaz. Ne már!

Szólj hozzá!


A bejegyzés trackback címe:

https://emmausz.blog.hu/api/trackback/id/tr6614609070

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.