Ötvenkét év távlatában újra elhangzott Szilas Imre húsvéti beat-miséje. Ezúttal a Rózsák terei templomban, csakúgy, mint ezelőtt 22 éve is.
Akkor még a kórus tagjaként énekeltük, most csupán hallgatójaként vettünk részt a szertartáson.
A Rózsák terei templom sokat jelent nekünk.
Itt pofozták meg hittanról jövet balos fickók a regnum néhány tagját, akik ellenszegülés nélkül állták az ütéseket.
Itt keresztelte meg Beton, (akkor még nem volt püspök) Éva lányunkat jó negyven éve. Akkor a Mátyás templomi kórus tagjai kört alakítottak, és spirituálékat énekeltek az új kereszténynek (innen a poszt címe).
Itt hangzott el 22 éve az Abonyi mise is szigorú körülmények között.
Igen hideg volt, s a templom ablakai helyén üregek tátongtak, mert éppen renoválták őket.
Bentről kihallatszott a dübörgő zene, kintről behallatszott a környék kutyáinak ugatása. Mi pedig fújtuk a magunkét. Tegnap tehát hallgatói voltunk, amint a zeneszerző Szilas Imre és két régi zenésztársa felelevenítették a húsvéti zenét.
A zenekar éppolyan hangos volt, miként egykor, a kórus most se bírta torokkal a hang-versenyt, csakúgy mint egykor. Magamban megmosolyogtam.
Még fülemben cseng a régi tini-nyelvben hallott felszólítás: „Lődd le magad” a halkításra. De a hangicsáló legények nemigen adták alább akkor se, most se. A kórus meg nem volt úgy behangosítva akkor se, most se.
Mindennel együtt a zenészek virtuóz játéka átjött. Élvezettel hallgattuk.
Élmény volt látni a velünk korú énekestársakat.
Élmény volt egy kézfogás erejéig a szerzővel találkozni (vajon megkérdezte-e valaki, hogy van-e szüksége valamire, kér-e segítséget?) Remélem.
Élmény volt találkozni azokkal, akik valamiféle kapcsolatban álltak Vincével, aki annak idején szorgalmazta a mise létrejöttét, aki beszervezett minket a kórusba, és aki immár nincs közöttünk.
Találkoztunk rokonnal, ismerőssel. Megtudtam, hogy elkészült lapgitárom javítása, amelyet még a hatvanas években készítettünk.
Elmentünk barátainkkal kávézni és megbeszélni, hogy hogy is volt akkor régen, és hogy is van ma…
Végtére is elmondhatom, hogy találkozott ott akkor ég és föld, és ezt a találkozást igen pozitívként nyugtázhattuk.
2019.04.29. 06:44 emmausz
„Az ég, a föld, a világ mind az ő szent kezén”
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://emmausz.blog.hu/api/trackback/id/tr514792860
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek