Mickey webnaplója

Volt egy jó gondolatom, de elfelejtettem. Miért akkor tör fel bennem, amikor nem a képernyő előtt ülök? Felköszöntöttem egy kedves ismerőst születésnapján istenéltetve őt, de azt válaszolta, hogy ha lehet már ne sokáig éltesse. Ennyi balsiker után nem marad más hátra, minthogy leírjam álmomat,…

FB-on találtam: „A modern orvostudomány olyan hatalmas fejlődésen ment keresztül, hogy gyakorlatilag ma már egyetlen egészséges ember sincs.” (Aldous Huxley) *** Azóta még nagyobb mértékben tovább fejlődött az orvostudomány. Olyannyira, hogy aki korábban magát egészségesnek tudta, és akit…

Ez ismert kifejezés. Az én esetemben meleg olvasmányváltásról kell szólnom. Röviden ismertettem korábban posztomban Sebő Ödön önéletírását. Ő ugye Gyimesben védte az ezeréves határt, amíg tehette. Véletlenül utána kezembe került Heinrich Böll könyve az Ádám, hol voltál? (Wo warst du, Adam?  Ez a…

Számos gondolatom támadt az ösztönösséget és a tudatosságot illetően. Megpróbálom őket valahogyan mederbe terelni. Vannak naiv művészek, ösztönösen dolgozók és képezett alkotók. Igaz ez a képzőművészetekre, fe igaz ez a zenészekre is. Hogy melyik értékesebb, ember el nem döntheti.   Az, hogy…

Az olaszok még 1956 után a magyar forradalomra emlékezve szereztek egy dalt (Avanti Ragazzi di Buda), amelyet a Lazio szurkolói tartanak életben, hiszen minden mérkőzés alkalmával elénekelik. Aktualitását az adja, hogy egy jobbos olasz pártrendezvényre meghívták a magyar miniszterelnököt, akinek…

Még hajdanán a szerkesztőségben esett szó arról, hogy a számítógépek elterjedése hogy felgyorsította volna a szövegrögzítés stb. tempóját, ha nem kellene minden gépet rendszeresen karbantartani, minden gépen vírust irtani, minden gépet felturbózni, rátelepíteni a fejlesztéseket naprakészen, és…

Ma hajnalban már nem jött álom a szememre, gondoltam, hogy megírom mai posztomat, ha már így esett. Engem a piaristák némi igényességre oktattak (több-kevesebb sikerrel). Nem szerették az olcsó megoldásokat, a közhelyek pufogtatását, a levél helyett néhány szóban megírt képeslapok küldésének a…

Jó egy hónapja került rám egy holter, amely félóránként kuruttyolt, és ara késztetett, hogy megmerevedjek abban a pózban, amelyben éppen leledzek. Mivel nem szerettem volna, hogy túl magas értékeket regisztráljon, aznap nem másztam hegyre, de még sétálni se indultam.  Csak ültem a kanapén és…

Ennek ugyan nincs hírértéke, de megfelel a tényeknek. Tehát: Olvastam egy könyvet (Sebő Ödön: A halálra ítélt zászlóalj, Gyimesi-szoros 1944). Hőse az ismert zenetörténész, Sebő Ferenc édesapja, Sebő Ödön. Ludovikás tisztként védte az orosz-román betörés ellen Gyimesbükk térségében az ezeréves…

Már tegnap meg kellett volna emlékeznem egykori piarista osztályfőnökömről, Vízvári Lászlóról. A gimnázium négy évében ő vezette osztályunkat. Nekünk biológiát tanított, s Vizesnek becéztük teljesen szellemtelen módon. Itt inkább emberi tartásáról és méltóságáról hadd írjak. Hiszen minap volt 100…