Amikor először hallottam Ritácskától, hogy Bucsi, bucsi taaaa… nem tudtam megfejteni, hogy mit skandál. Pedig tudhattam volna. Boci, boci tarka…
Van ez így. S nem is egyedülálló valami. C. lány is egyre bizonygatta annak idején, hogy azt nem úgy kell mondani, hogy cipó, hanem úgy hogy cipóóóóóóóóóó. (cipő)
De a szomszédunkban lakó Cs. kisfiú korában szintén oktatott bennünket, hogy bátyja nevét nem úgy kell mondani, hogy Zoji, hanem úgy hogy Zoji. Gyorsan egyetértettünk vele.
Hisz a felnőtt japánok is tudják, hogy a zöld a kék, és fordítva. Egy szavuk van rá. Ha ez a hír igaz, kérdésként mered elénk, hogy a zöldet látják a kék egy árnyalatának, vagy megfordítva a kéket a zöld egyik árnyalatának. Elgondolom, hogy a zöld mező kéklik a szemünk előtt, ha elég messzire esik tőlünk, szemlélőktől.
Mindezeket nem írnám meg, ha nem olvastam volna a FB bejegyzést és videót, a világhírű pianista és karmester, Daniel Barenboim két zongorájáról. Az egyik egy szokásos Steinway hangversenyzongora, a maga kereszthúros mivoltában, a másik a mester által megváltoztatott Barenboim-zongora. Az idős mester a szebb hangzás céljából átállított néhány dolgot a zongorán, pl. egymással párhuzamosan vezetett minden húrt rajta. Nincsenek kereszteződések, térbeli átfedések közöttük.
Hogy érzékeljük a különbséget, előbb lejátszott egy többszólamú dallamot egy Steinwayen, majd a Barenboimon. Az utóbbit átszellemültebben játszotta. Elhiszem neki, hogy szebb hangzást hozott ki a megreformált hangszeren. Elhiszem, de nem hallottam a különbséget. Adódik, hogy a hangfalaim tökéletlensége okozta, hogy egyformának éltem meg a két interpretációt.
De még Barenboim sincs egyedül hangszer-tökéletesítési eljárásával.
Ugye, „itt élt közsöttünk a halk savú birinyi csimbalmos, Rácz (Rács) Aladár, aki maga tervezste verőket hasnált, s magán a csimbalmon is sámos változstatást végzsett el. Nem is eredménytelenül. Ahogy ő jáccsott, úgy senki más nem tudott jáccsani. Ráadásul hangserére átírt sámos klassikus zsenesámot.”
Nem győzöm sajátos kiejtésével előadott szövegeit elégszer meghallgatni. Ma már utolérhetők ezek a youtube-on. Legalábbis nekem sikerült néhány. https://www.youtube.com/watch?v=23z2Emp511o
Ezen a helyen hosszan emlékeznek a művészről. Többek között Zelk Zoltán, aki elmondja, hogy a Sirály c. költeményének nyolc sora Rácz Aladárról szól.
Utolsó kommentek