Még a COVID-19 pandémia kezdeti szakaszában hozzáfogtam Albert Camus regényének a Pestisnek az olvasásához. Elég élethűen tárgyalja az elképzelt, vagy részben valós pestisjárvány kapcsán beindult társadalmi mozgásokat, a hatóságok viselkedését a tagadástól a beismerésig, az egészségügy tétova lépéseitől a határozott cselekvésekig, a járvány elől menekülők és a rendőrség közötti összecsapásokat, a járvány lélektani hatásait, s végül levonulását.
Ha ma élne Camus, alighanem a koronavírus keltette pandémiáról számolna be valamilyen irodalmi formában. Igaz, hogy ő régen elhunyt, mégse zárható ki, hogy egy írói vénával megáldott művész tollat (billentyűzetet?) ragad, és leveri érzékletes beszámolóját a világjárványról valamilyen aspektusból.
Nem én leszek az.
***
Ma a covid vírusfertőzések utóéletéről esett szó. A légszomjtól a vérnyomásingadozásig, az aluszékonyságtól az általános gyengeségig, és ki tudja, még hányféle nyavalyáig terjed az akár hónapokig, sőt évekig eltartó utóhatás, amely kezelést igényel. Nem reménykedhetünk hát abban, hogy ripsz-ropsz vége lesz a nyomorúságnak. Alighanem erre is érvényes az a megállapítás, hogy az utóhatás roncsoló volta attól függ, hogy ki milyen génstruktúrát húzott a lottón.
***
Az iraki pusztítások eltakarításához, a városok újjáépítéséhez Lackfi János tehetsége mentén járult hozzá. Felező nyolcasban megírt hangsúlyos versét maga mondja videóra. A végét másolom ide.
„Kis pénzügy, kis matek, sok fontos ismeret, hogyha adakozol, örök hála neked.” Az ökumenikus segélyszervezet szócsövévé vált verse által.
***
Sok sebből vérzik a világunk. Az USA 106 év elteltével az 1915-ös török népirtást, amelynek során több mint egy millió örményt gyilkoltak le, népirtásként deklarálja. Kérdésem, ha nem deklarálja annak, akkor nem az volt? Hogy mire viszi rá az embert a félelem és a gyűlölet, vagy a gerjesztett uszítás, túlmutat minden emberi normalitáson. Az indiánok kiirtása egykor, a ruandai vérengzés, a délszláv népek egymás elleni fenekedése, egyáltalán bármely nép elleni agresszió pokoli erők bevonására utalnak. Az egyenlő és a legáltalánosabban mindenkire kiterjedő emberi méltóság semmibevétele valósul meg ezekben a szörnyűségekben. Irgalmatlan dolog, az embertől teljesen idegen mentalitás.
2021.04.25. 13:20 emmausz
Járványplatón túl?
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://emmausz.blog.hu/api/trackback/id/tr4616512328
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek