Fáradtra olvastam a szememet. Mivel kedden egy szatyor könyvvel tértünk haza a bazilika tövében rendezett könyvhétről, hozzáláttam az élvezkedéshez, az anyagok befogadásához. Így írhatnék Petrás Mária vallomásáról vagy egynémelyik NEK nagykövet megnyilatkozásáról, regnumi kapcsolatairól, de nem teszem. Talán majd máskor. Inkább a Kairosznál 2017-ben megjelent interjúkötetnél ragadok le, a Lukács László piaristával készült beszélgetőkönyvnél.
A Miért hiszek?-sorozat kötetkéit rendes szokásom szerint – mint korábban, úgy most is – egyvégtében elolvastam. Kortársunkról szól, az irodalmat szerető szerzetesről.
A kötet a személyes élményei leírásával kezd érdekessé lenni. Az induló elméleti tapogatódzások kevéssé rendítettek meg.
Vannak azért érdekes megfogalmazások ezek között is.
- Ratzinger: Senki sem képes arra, hogy akár a kétely, akár a hit elől végérvényesen elmeneküljön.
- A nagybeteg teológus Guardini: Ha Istennel találkozni fogok, nekem is lesz hozzá néhány kérdésem: Miért szenvednek az ártatlanok, és miért a bűn?
- K. Rahner: A teológia akkor igazi, ha „térdeplő teológia”. A szentek és misztikusok a legigazibb teológusok.
- Lukács L. piarista tanárai részben az enyéim is voltak: így Kovács Mihály, Pogány János, Varga László, de ismertem én is Sík Sándort, Magyar Istvánt, Szemenyei Lászlót, Albert Istvánt.
- Meglep, hogy – mint írja – 1991-ben az Esztergomból Bp.-re hajózó II. JP pápát magára hagyták a magyar főpapok. (Szerintem nyelvtudásbeli problémáik állhattak a háttérben. Lukács L.-nak ez nem volt akadály.) Ő írta meg a pápa magyarok előtt elmondandó beszédeit.
- Én is kint voltam azon a misén a Hősök terén, ahol II. JP a világon elsőként kiállt Gorbacsov mellett, akit az oroszok letartóztattak.
- A halálosan beteg II. JP-t a korabeli technika méltatlan állapotában mutatta sokszor. XVI. Benedek részben azért vonult félre, mert nem kívánta összeroskadásának lépéseivel traktálni a világot.
- LL kijelenti, nem szereti azokat a főszerkesztőket, akik a saját írásaikkal tömik tele az általuk szerkesztett lapot, bár Németh László lapja is egyszemélyes lap volt. Ő a Vigilia vezércikkére korlátozta ebbeli tevékenységét.
- A rendszerváltáskor öt célt tűztek maguk elé. Az OLI létrehozását, a püspökkari titkárság, a sajtóiroda, a karitász beindítását és a világiak tanácsát létrehozni. Utóbbiból nem lett semmi.
- A kötetke végén visszanéz a megtett útra és így értékeli a múltját: dolgoztam, írtam, tanítottam, nem a magam életét éltem, hanem a feladatokét. Most kezdek rájönni, hogy elmúlik minden teljesítmény… Nem a teljesítmény a fontos, hanem a létem. Magamat kell odaadnom a jó Istennek, ahogy és aki vagyok… Hogy azt ember a földön mit bütykölt össze, az igazából másodlagos.
- Pascalt idézi: Jézus csak egyszer szorult részvétre: „virrasszatok és imádkozzatok”, de minden barátja aludt, és minden ellensége ébren volt. Miközben ezek aludtak, ő megváltotta őket.
- Zárásképpen a kötetkéből Weörest idézem: „szolga csak egy van: Isten, s uraktól nyüzsög a végtelenség.”
Elgondolkoztató szavak, elgondolkoztató mondatok, citátumok.
Örülök e gondolatgazdagságnak.
Utolsó kommentek