Mi még a Gutenberg-galaxis emberei vagyunk. Szeretjük az értékes irodalmat. Ha jó könyvre akadunk, késztetést érzünk arra, hogy megszerezzük. Ma ez elég könnyű, hiszen sokan szabadulnak az írott szövegektől, a helyigényes könyvektől. Inkább a kütyüjükhöz fordulnak minden ügyeikben.
Ma hozzánk csapódott egy Erich Kästner gyerekregény: A két Lotti. Mindig elcsodálkozom rajta, amikor egy-egy könyv kiadói adatait szemlélem. Mekkorát fordult a világ. Ha ma egy könyv kétezer pld.-ban megjelenik, az már valami. Az említett kötet hetedik(!) kiadását tartottam a kezemben, amely 111 000 pld.-ban jelent meg. Jó eséllyel el is fogyott mind. Hol vagyunk már ettől?!
***
Belebotlottam egy szép versbe is, amelynek néhány sora minden partecédulára felírható volna mottóként:
Ilyen az ember. Egyedüli példány.
Nem élt belőle több és most sem él,
s mint fán se nő egyforma-két levél,
a nagy időn se lesz hozzá hasonló.
…
a homlokán feltündökölt a jegy,
hogy milliók közt az egyetlenegy.
(Kosztolányi: Halotti beszéd részlet)
***
A nap krónikájához tartozik, hogy az ukrán-orosz háborúnak nem látszik a vége, és ez rendkívül szomorú.
Ha a földiek nem tudnak rendet teremteni, az égiek bizton megteszik a kegyelem erejével. Péntek este Ferenc pápa hosszas beszédben ismét Mária oltalmába ajánlotta a világot – benne nyomatékkal Oroszországot és Ukrajnát. A gesztus neve felajánlás, de valószínűsítem, hogy korrektebb megnevezés, hogy „oltalmába ajánlotta”. Minden nyelv más egy kicsit. Pl. az édesanya kategória fogalmilag hiányzik a legtöbb – vagy minden más – nyelvből. Csak az anya szó létezik. Következésképpen a műfordítók dolga nem könnyű. Lehetetlen 100%-os pontossággal visszaadni egy más nyelvű szöveget.
***
A szombat érdekes napnak ígérkezik. Valamennyi óránkat előre kell állítani egy órával. Úgy látszik, ez a bolondéria se akar megszűnni.
***
Pénteken hazament egy unokánk, szombaton jön négy másik. Ez így van jól.
Utolsó kommentek