Hosszas életem során legalább öt szék tört össze alattam.
- Először egy kerek pilleszék. A neve is mutatja, hogy könnyű, kevés anyagból van. Könnyű volt vele elbánni. Kónuszos része igen sérülékeny. Elég csak kibillenteni álló helyzetéből, hogy megadja magát.
- Egy műanyag szék lába azért tört ki alattam, mert kánikula idején ültem a karosszékbe, és a hőre lágyuló műanyag elgörbült, eltörött. A rakásolható székeket azóta kettesével összepasszítom, és kettőre ülök. Így elbír minden további nélkül.
- A Trabant első ülése roppant kényelmes, de a mozgatható háttámla és az ülőrész kapcsolata gyenge. (Vagy én vagyok nagyon erős.) Mindenesetre nem mammut méretre van méretezve. Egyszer alattam megadta magát racsnis szerkezete.
- A jezsuita szerkesztőség sok bútort költöztetett haza Nyugatról. A Sodrás utcai olvasóteremben a keményfa-lécekből összeszerkesztett székek az idők során szétszáradtak. Egyszer a folyóiratpolcok előtt álló székre ültem, és az annyi darabra törött szét alattam, ahányból készült. Eséskor fölrúgtam az újságos polcokat is, így aztán nem is tudtam hirtelenjében, hogy előbb az aprófát szedjem-e össze, vagy a polcot hozzam rendbe, szortírozva a sajtótermékeket. (Ezt a széket egyébként a rend alkalmazottja újra enyvezte, összerakta.)
- Ugyancsak a szerkesztőségben történt, hogy a Kanadából konténerben hazaszállított vas- és műbőrkombinációjú karosszéket én örököltem meg. Évekig ültem a forgó, billenő-ülőkés, kényelmes alkalmatosságon. De ez a szék is ebek harmincadjára került. Öt lába hegesztve kapcsolódott a függőleges tengelyhez. Ám az egyik hegesztés elengedett. Nagyot reccsent alattam az alkotmány, egyik lába kitörött, én meg padlót fogtam. Mindenki engem sajnált, pedig a szék ment tönkre. Nekem semmi bajom nem lett. (A szék utóélete: Elraktam a lomtárba, hogy hátha meghegesztik, hiszen javítható volt. Nem így történt. Lomtalanításkor kidobták. Sajnáltam.)
- Minden korábbi eset azért aktualizálódott bennem most, mert minap egy összecsukható szék (sogenannter Klappstuhl) csuklott össze alattam. Előttem is nagy súlyú ember ült rajta, de tán emelkedett lelke óvta meg attól, hogy összeomoljon alatta az alkotmány. Az én súlyos egyéniségem alatt viszont megtört – szó szerint.
***
A székely bemegy a családjával a városba, egy szállodában vesznek ki szobát éjszakára.
Éppen a fiával bámészkodik a székely a hallban, mikor felfigyel egy középkorú molett nőre. Az megnyom a falon egy gombot, kinyílik egy ajtó, a nő belép. Az ajtó becsukódás után fél perccel újra kinyílik, és egy fiatal, karcsú nő lép ki. Erre a székely megszólal:
- Áron! Hozd anyádat!
2022.05.03. 10:37 emmausz
Két szék között a pad alá
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://emmausz.blog.hu/api/trackback/id/tr8717822637
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek