Grétsy játékoskönyvéből tallózok:
Alliteráló közmondások:
Addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér!
Tartózkodj takaródon túl tolni talpadat!
Aki kíváncsi, hamar megöregszik.
Kíváncsiak korán korosodnak.
Eső után köpönyeg.
Eső elmúltával esztelenség esőkabátot elővenni.
Ebül szerzett jószág ebül vész el.
Kutyául kapott kincs kutyául kopik.
Lassú víz partot mos.
Vánszorgó víz vízpartot váj.
Vén kecske is megnyalja a sót.
Koros kecske kéjjel kóstol konyhasót.
Egy kis dadogós:
Bababarát cápapapa, hitvese a pumamama,
gyermekük a próbababa, dajkálja egy pandadada.
Hármas szóláncok:
Szóláncfűrész, basszuskulcslyuk, békacombfix, gyöngysorfal,
Lánctalpnyaló, strandpapucsférj, haranglábszag, tegnaphal.
Kétszer mond
Ikre-ikre taní-tani elem-elem Német-német,
Szemé-szemé eled-eled, elők-elők ének-ének.
és még:
Frédi vidám, védi Fridám; szentes Hédit hentes szédít,
Nyári Gyula mormon hentes, gyári nyula – hormonmentes.
Húúúú!!! És akkor egy saját kitaláció:
Egykor megállapítottam két kollégámról a következőket:
Míg Gyula szabira ment, Szabi Gyulára ment.
Hát ez történt.
Mára ennyi.
2025.09.21. 20:19 emmausz
Mára ennyi
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://emmausz.blog.hu/api/trackback/id/tr4618954674
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek