Mickey webnaplója

Ha lakoma, akkor nagyasztal az étkezőből a nappaliba, a hátsó szoba vendéget fogad, az ott ketyegő két óra kiakolbólíttatik, a lakoma végeztével a mosogatógép négy turnusban pucoválja el a koszos edényeket, az átrendezés fordítva végbemegy. J esetben senki nem felejt nálunk semmiféle dolgát. Észnél kell lenni, mert aztán jön a fanyalgás, hogy ezt is akartuk volna, azt is szerettük volna.
Ma minden rendben zajlott le. Minden szervezetten flottul ment, s estére minden a helyre került.  Még egy mosogatóciklus hátra van. De hát az már igazán semmi. Az ünnepi asztalt 12-en ültük körbe.
Mindenki jóllakott, eleget evett, eleget ivott, eleget mesélt, eleget hallgatott, eleget látott, eleget mulatott, eleget zenélt, eleget nevetett.
Tücsi volt 75, én korábban 79. Egy napot se akarunk letagadni.
A felköszöntő zene a 21. sz. alkotása. Benne a gyerekek és unokák szövegei, versikéi, akik a leckét feladták az AI-nek, kérve egy repet. Meg is kapták, benne a zenei invenciókat átadó L. munkája, stb. Meghallgattuk, leesett az állunk [ma úgy mondják, a pofánk leszakadt].
Nagyon kedveltük, többször meghallgattuk.  
D. most kezdett el klarinéton tanulni. Bemutatkozott első alkalommal. Hogy az milyen behízelgő hangú hangszer. Maga a csoda.
Még sok öröme lesz a fiúnak benne.
Mindent összevéve vidám vasárnapunk kerekedett.
***
Nem írtam arról, hogy a mise T.-ért mondatott, utána kapott egy lelkesítő áldást. Kedves színfoltjaként tartjuk számon ezt az aktust is.
***
Csak megjegyzem még, hogy Zs.-tól kétféle zenei könyvet kaptam (A komolyzene anekdotakincse, ill. Sárosi Bálint Nótáskönyve), mindkettővel nagy örömöt szerzett.  Még biztosan meg fog jelenni egy-egy sztori a blogomban, ha Isten is úgy akarja.