Olvasom a Budapest könyvet.
Benne is a Várról írtakat.
Közöttük is a Hadik András lovasszobráról feljegyzetteket.
Hadik András köznemes huszártiszt Mária Terézia kegyeletje lett.
Egyszer 4320 katonájával Berlin ellen indult.
A porosz uralkodó másutt volt elfoglalva a harcokkal. H
adikék éjjel vonultak, nappal rejtőztek erdőben, kihalt terepen.
Így tették meg a 450 km-es etapot hat nap alatt.
Huszárjai egy nap alatt bevették Berlint, 215 000 tallér sarcot szedtek be, majd távoztak.
A rajtaütésben 88 katonáját vesztette, és 57 lovat is, de 425 porosz hadifoglyot gyűjtött be azona napon.
Ezzel megalapozta katonai karrierjét a derék huszártiszt.
Nos, a Várban áll az 1937-ben felavatott Hadik-lovasszobor.
A fáma szerint nemcsak a négylevelű lóhere hoz szerencsét, legalábbis az ott járó egyetemisták szerint.
Máig felkeresik néhányan a lovasszobrot, és megsimogatják a lóherét.
A könyv írója megjegyezi, hogy a paripának ez a testrésze máig fényes a sűrű simogatások folytán.
***
Budapest elég nagy ahhoz, hogy elképzeljük, ha az előzőkhöz hasonló részletességgel meséli el a város valamennyi nevezetességét, mekkora terjedelmű lehet ez a kötet.
Alighanem kihagyott egyet-mást az író, mert könyve sűrű apró betűkkel szedve is 500 oldal.
2025.11.03. 12:54 emmausz
Egy epizód a Budapest könyvből
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://emmausz.blog.hu/api/trackback/id/tr7518984875
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek