mottó:
Van egy kis házam, odamegyek, ha túl sok ember zavar,
van egy kis házam, odamegyek, hol senki sincs velem;
hová senki nem szólhat át, hol senki se mondja: „Nem”,
hol mást se mond, ahol tehát csak én vagyok jelen.
(A. A. Milne, Magány Karinthy Frigyes fordításában)
Tegnap a beszélgetésben ráterelődött a szó egy szerzetesre, aki elhatározta, hogy nyugdíjas éveit egy erdei lakban remeteként kíván élni. A házikó környékén egy patak folyik. Ez minden. Villany, vízvezeték nincs. Merész vállalkozás. Vagy mégse? Mit jelent a remeteség?
Eckhart mestert (1260- 1327) faggatom.
A misztikus tanításának a közepe, hogy az Istennel egyesülés csak a magányban mehet végbe. Egy néhány megjegyzését ide rögzítem.
- Azt tanítja, hogy a világról való leválás mindent felülmúl. Ha leválok a világról, hogy Istent szeressem, létem közepe lesz. Nem akarok semmit, csak lenni: hogy ez, vagy az legyen, nem törekszem rá. Hallgatni fogok, hogy halljam, miként szól az én Istenem énbennem…
- Aki leválik a világról, szelleme olyan mozdulatlan marad, minden szeretet és szenvedés, dicsőség, szégyen és megvetés közepette, mint egy ólomból való hegy a gyenge szélben…
- Aki kiüresíti magát, kirekesztvén magából a teremtett világot, az megtelik Istennel, ám aki megtelik a teremtett világgal, az kirekeszti magából Istent.
- Az ajtó a sarokvason fordul, nyílik és csukódik. Én a külső ajtódeszkát a külső emberhez, a sarokvasat pedig a belső emberhez hasonlítom. Ajtónyitáskor, záráskkor a deszka mozog ide-oda, de a sarokvas mozdulatlanul marad a helyén…
- Isten olyan mértékben hat, amilyen méretékben erre készséget talál.
- Ha zabból, árpából, rozsból, meg búzából készüólt tésztákat vetünk a kemencébe, egyforma forróság éri őket, mégis egyikből finom, másikakból durvább kenyér válik…
- Ha egy viasztáblára akarok írni, bármilyen nemes szöveg álljon is rajta, akadályozni fog abban, hogy írjak a táblára. Írni akadálytalanul akkor tudok rá, ha semmi sem áll rajta...
- Nincs sehol másutt teljes nyugalom, egyesegyedül a világról levált szívben…
- A leggyorsabb lábú állat, amelyik ehhez a tökéletességre eljuttat titeket, a szenvedés, mert senki sem élvez örökebb édességet azoknál, akik Krisztussal együtt vannak a legnagyobb keserűségben.
***
Megjegyzéseim.
A remete bőven fog meríteni a szenvedésből, mert kopásaira nem talál orvost, sem orvosságot. Nélkülözés fogja övezni mindennapjait.
Isten társasága kárpótolja minden emberi kapcsolat hiánya helyett.
Nem mindenki alkalmas remetének, csak akinek erre hívása van.
Az ember ugyanis társas lény. Társasága a társadalom egy szegmense, amelyben él, hal.
Egy biztos. Bátor vállalkozás a remeteség.
A remete látszólag fejest ugrik a semmibe, valójában Istenbe.
Utolsó kommentek